• Rólunk
  • Kapcsolat
  • En

Mozduljunk ki! – A budai hegyek: Pesthidegkút, Gercse

Elolvasási idő: 7 perc
Elolvasási idő: 7 perc
A fővárosiak számára az egyik legnépszerűbb kimozdulási célpont a Hűvösvölgy és környéke, szinte minden évszakban gyönyörű, és rövid idő alatt elérhető.

Ha a tömegközlekedést választjuk, a Széll Kálmán térről villamossal vagy busszal a legegyszerűbb eljutni, tovább pedig akár gyalogosan, jelzett turistaösvényeken például a Hármashatár-hegyre vagy a Hárs-hegyek felé, vagy még tovább buszokkal Pesthidegkút, Solymár vagy Máriaremete felé.

Most nem a Hármashatár-hegy a cél, hanem ettől északnyugatra egy már nem létező falu utolsó épületét, a gercsei templomot fedezzük fel. Így a Széll Kálmán térről az 56A jelű villamossal a Hűvösvölgyig zötyögünk, majd innen a 64-es buszcsalád valamelyikével – 64A, 164, 264 – öt megállót a Hidegkúti úton a Mikszáth Kálmán utcáig, majd ezen jobbra az Árpád utcáig, majd megint jobbra, és elénk tárul a nagy rét, ahol látni lehet az odavezető utat, a Vöröskővár utcai fasort. Ez inkább út, mint utca, de a térképen így szerepel.

A Vöröskővár utca, ami a néhai Gercse falu felé vezet:

Pár száz méter után letértünk a murvás utunkról, miután egy csapat kisgyereket kísérő óvónő tanácsára jobbra bekanyarodtunk egy árnyékos kis erdőbe, ahol a tűzrakóhely, padok, asztal csak ránk várt, rögtön el is foglaltuk őket egy kis eszem-iszomra. Rövid pihenés, körülnézés után visszatértünk a szélesebb murvás útra, közben megkóstoltuk a vackort, a galagonyát, majd ahogy haladtunk tovább, most balról fedeztünk fel egy hajdani kőfejtőt, amit azonnal be is cserkésztünk. Nem véletlenül kapta a Vöröskővár nevet az út, hiszen a kőfejtő anyaga is ilyen színű dolomitos homokkő.

Vöröskői kőfejtő:

Megkerülve az elhagyott bányagödröt, egy réten átgázolva, csalitoson, árkon, bokron át jutottunk ki az eredeti terv szerinti útra, ami átvezetett a Paprikás-patakon, ahonnan már látni lehetett volna a Gercse falu egyetlen megmaradt épületét, ha nem lett volna olyan dús a vegetáció. A néhai falu a Csúcshegy és a Vihar-hegy közötti nyereg délkeleti lejtőjén terült el, a templomhoz közel, ez az épület állhatott a központi helyen.

A Paprikás-patak hídján át

Mivel a sűrűn benőtt növényzet eltakarta a templomocskát, nehéz volt észrevenni a torony nélküli viszonylag egyszerű tetőt a fák szintje fölött. Aki nem tudja, hogy milyen kívülről, az akár el is mehet mellette (mint mi!). De több út is vezet ide, akár autóval is megközelíthető.

Mivel történelmi jelentőségű a hely, már 1212-ben II. Endre király is számba vette, majd a tatárjárás elpusztította az 50-60 háztartásból álló kis falut, de újjáépült, ám később a középkorban a török hódoltság után teljesen elnéptelenedett. Az 1686-os esztendőben Buda visszafoglalása és a török kiűzése után sem telepedett vissza a lakosság, szántóföld lett a házak helyén. Ma nagyrészt bozótos, fás terület, csak a légi felvételeken látni néha arra utaló nyomokat, hogy itt valaha házak álltak.

Középen az a lapos tető a Gercsepusztai Boldogasszony Templom teteje, hátul a Csúcshegy

Talán szerencsésebb lombhullatás után fotózni ezt a műemlék templomot, akkor egészben látható, de így a falevelektől alig.

A templom beszakadt tetejét, falait az 1990-es években újjáépítették, sajnos a templomot körülvevő falat a környék lakosai elhordták, abból semmi nem maradt. A déli oldalon az 1700-as években a Hidegkútiak még temetkeztek ide, a pestisjárvány 164 falusi áldozatát ide helyezték.

 

De 1997-től újra misét celebrálnak itt, gyakran felkeresik az erre járók, közelben lakók, újra élő hit tölti be ezeket a 800 éves falakat. Újabban még esküvőket is tartanak a várszerű ódon falak között.

Miután kigyönyörködtük magunkat a Csúcshegy, Vihar-hegy és a Hármashatár-hegy panorámájában, elhagytuk a nyugalmat, szépséget árasztó kegyhelyet, elindultunk a Gercsényi úton végig a pesthidegkúti Kálvária-hegy felé.

Útközben elszórva álltak a hétvégi házak, hogy egy pillanatra se feledjük, a természetben vagyunk, de közel a civilizáció.

A Kálvária-hegy után lecsorogtunk Pesthidegkút-Ófaluba, majd felfedeztük a Templom utcában a 2017-ben felújított Klebelsberg-kastélyt, ami most szállodaként is működik. Gróf Klebelsberg Kuno, az országépítő kultuszminiszter 1921-ben lett belügyminiszter, majd később vallás- és közoktatásügyi miniszter. Hihetetlen sok érdeme van a Trianon utáni ország újjáépítésében. A mai napig is számos intézmény neki köszönheti létét, működését, de ezeket most nem célom itt felsorolni.

A Klebelsberg kastély Pesthidegkúton

Elhagyva a kastély parkját visszatértünk a várost kettészelő Paprikás-patak mellé, majd hazafelé vettük az irányt.

A Paprikás-patak szurdokvölgyében is nagyon szép, kényelmes, mégis izgalmas túrát tehetünk a solymári várig. Ez az út nagyon közkedvelt, és szinte minden korosztálynak ajánlható.

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp