Való igaz, a táplálék típusa, minősége alapvetően befolyásolja az emberi szervezet működését és jóllétét. Fokozottan igaz ez a méhekre.
A méhcsalád eltérő tulajdonságú lakóiról a XIX. századi természettudós, Wilhelm Bölsche így nyilatkozott: „Míg a királynő buzgón rakja a petéket, és a dolgozó méhek lelkesen repkednek ki-be, hogy beszerezzék az élelmet, ellátják az ivadékokat, sejteket építenek és tisztán tartják a fészket, minden emeleten akad néhány száz bentlakó, aki nem csinál semmit, csak lustán múlatja az idejét. Ezek a herék, a hím méhek.” (Wilhelm Bölsche: Szerelem a természetben)
A többiekhez képest a kaptár legfontosabb lakója vitathatatlanul a méhanya vagy közismertebb nevén a királynő.
Az általa kibocsátott feromonok biztosítják a rendet, a család összetartását, és garantálják a kolónia folyamatos gyarapodását. A kaptár több tízezer dolgozójával ellentétben egyedül a méhanya képes a megtermékenyülésre és az utódnemzésre. Testfelépítése és fiziológiai működése alapvetően eltér a dolgozókétól, aminek hátterében elsősorban a táplálkozásbeli különbözőségek állnak.
A lerakott petékből kikelő lárvák az első három napon egyformán egy különleges táplálékot kapnak, a méhpempőt, amely több mint 150 biológiailag aktív összetevőt (vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjéket, nyomelemeket stb.) tartalmaz.
Igazi superfood, élettani hatásai az emberre is kifejezetten előnyösek, sőt a gyógyászat mellett a szépségipar is előszeretettel használja drága kozmetikumok előállítására.
A többi kaptárlakótól eltérően a méhanya nemcsak kis adagokban és nemcsak élete első három napján táplálkozik bőségesen ebből az anyagból – amit a felnőtt dolgozók az utódgondozásra és az anya táplálására állítanak elő –, hanem később is, teljes fejlődési szakaszában. A sok méhpempő hatására másképp fejlődik, fokozatosan átalakul, emiatt lesz belőle királynő, és nem csupán egy egyszerű dolgozó. A táplálkozásbeli különbség emeli ki a szaporodásra, családfenntartásra alkalmatlan többi sok-sok ezer méhecske közül. Később, kifejlett korában ez a nap mint nap fogyasztott táplálék teszi lehetővé számára naponta saját testsúlyával megegyező mennyiségű (1500–3000) pete lerakását a viaszlépek utódgondozásra is alkalmas celláiba. Micsoda produktivitás! De csak akkor és csak addig képes erre a különleges teljesítményre, amíg rendszeresen fogyasztja ezt a táplálékot.
„Nem csak kenyérrel él az ember…” – mondta az Úr Jézus, utalva arra, hogy a lelki táplálék legalább olyan fontos, mint a testi. Az ige valódi superfood.
Aki igazi kapcsolatba kerül vele, annak megváltozik tőle az élete, fokozatosan átalakul, másmilyen lesz. A naponta fogyasztott ige kiemel a többi ezer és ezer ember közül, a szürke tömegből. Az olvasott és megélt Szentírás látható eltéréseket, viselkedésbeli különbségeket okoz. Az ige a „világi” átlag fölé emel. De csak akkor és csak addig, amíg élünk vele és komolyan vesszük. Jézus a testet öltött Ige, éljünk vele naponta!
Papp Szabolcs