Soha ne felejtsük el, hogy ők nem vallásunk szereplői, nem a teológia tárgyai, hanem személyek. Amint ez kikerül a látóterünkből, gondolkodásunkból, rutinszerűvé válik a hitgyakorlásunk, vagy klisék fogják helyettesíteni a párbeszédet.
Ekkor lesz fárasztó a kereszténység, mert erkölcsi kötelességgé silányul.
Jöjjön néhány gyakorlati megfigyelés, hogy tartósan ott maradhassunk a közelükben, és semmi ne vonhasson onnan el bennünket, akármilyen ravasz próbálkozás is legyen!
Isten
Minél nagyobbnak sikerül látni, annál kevésbé lesz okunk aggódni, hiszen ilyen hatalmú személy vigyáz ránk. Ez is fontos, de ami az alapvető, hogy ő a mi mennyei Apánk. Ahogy földi létünkben, a szellemiben is először gyerekek vagyunk, s utána leszünk felnőttek. A biztonságérzést gyerekként éljük át. Jézus – aki a példánk – először azt hallotta, hogy ő mennyei Apjának a szeretett Fia, s csak azután ment küzdeni, harcolni. Ha úgy kellett szellemileg felnőnöd, és azóta is helytállni a hitélet harcaiban, hogy ezt még nem hallottad, akkor nehezebb dolgod van.
Érdemes imádkozni, hogy megélhessük az apai kapcsolatot Istennel.
Ő így érez irántunk, a gyermekei vagyunk, de fontos, hogy ezt mi is tudjuk, mi is átéljük. Minél mélyebben a lelkünkben, annál jobb. Tisztelettel, soha nem bratyizva, de bizalommal. Amikor Kennedy elnök lett, akkor a kisfia benézett az Ovális Irodába, és félve megkérdezte: „Azért továbbra is az apukám vagy?” Isten nagy, félelmetes, igazgatja a világot, de közben képes a mi kicsinyke életünkre odafigyelni, felszárítani könnyeinket, lekezelni az élet sebeit, felsegíteni, ha elesünk. Mi pedig bizalommal járulhatunk a kegyelem királyi trónjához, ahol mennyei Apánk mindig szívesen fogad bennünket. Ez átalakítja a gondolkodásunkat és az imádságunkat is. Addig ne hagyjunk fel a bensőséges apa-gyermek kapcsolatért mondott imádsággal, amíg Apánknak/Apukánknak/Édesapánknak nem tudjuk szólítani. Amikor kettesben vagyunk. Jó érzés, de nagyon. Aztán ezzel a biztonságérzéssel a hátunk mögött mehetünk harcolni.
Ezt nagyon jól kifejezi Phil Driscoll Soldier/Harcos című éneke.
Jézus
Többféle kapcsolatban vagyunk vele, ő a Megváltónk és a Mesterünk is. Ami viszont a bensőségességet adja: ő a Vőlegényünk, mi pedig a szellemi Menyasszonya vagyunk. Akit szeretünk, azért mindent megteszünk, és tőle nem csábíthat el senki és semmi. Ő is ezt fogalmazta meg, hogy amennyiben szeretjük, megtartjuk – ami néha igen nehéz – azokat, amiket mondott. Hálásak vagyunk, hogy megmentett bennünket, de az érzelmi kötődés könnyebbé teszi az engedelmességet. Akkor ideális, ha olyan szintű, mint a menyasszonyé.
Az a különleges, hogy ezt a férfiak is átélhetik, mivel ez spirituális dimenzió.
Egy nagyon erős érzelem, vonzódás Jézushoz. Ismerek olyat, aki eleinte megijedt ettől, de aztán újra és újra lehetősége lett igent mondani, s ma már nem kell kéretni, hogy viszontszeresse Jézust. Lesz majd egy menyegző, s mi leszünk a szeplő nélküli menyasszony. Ha sikerül – és ezt lehet kérni, erre vágyni – így érezni Jézus iránt, olyan érzelmi forrósággal, mint a menyasszony, akkor könnyebb lesz engedelmeskedni is. Mert a szerelmes menyasszonyt nem tudod elcsábítani, nem fog vétkezni, mert annyira odavan a vőlegényéért. Ez gyönyörű érzés, ne féljünk tőle, hanem inkább vessük bele magunkat!
Szentlélek
A legérzékenyebb és a legszerényebb. Még nevet sem választott, megelégszik azzal, hogy ő szent lélek. Miatta nem érezzük árvának magunkat, mert az újjászületés révén minden helyzetben ott van velünk. Bármikor megszólítható, folyamatosan segít, visz közelebb az Atyához és Jézushoz. Onnan pedig hozza a jelzéseket, ajándékokat oszt, gyümölcsöket nevel jellemünkben, s mindezeket fáradhatatlanul. Talán őt a legnehezebb személynek tekinteni, pedig az. Nagyon is szerethető, kreatív, jóakaratú és tényleg szent. Nagyon szent.
Szeret kommunikálni, hiszen erre utal a javallat, hogy közösségünk legyen vele.
Ehhez pedig beszélgetni kell, időt kell tölteni vele. Ha még soha nem szólítottad meg, kezdd el, ott van benned, s alig várja, hogy személyesen is társalogjatok. Ha minőségi lesz a kapcsolatunk, akkor egészen finom jelzéseket fog adni, múltról, jelenről és jövőről is. A durva bűnök (főleg a szexuális jellegűek) bántják, elszomorítják, s ilyenkor visszahúzódik. Az engedelmesség viszont lehetőséget teremt, hogy kibontsa szépségét, gazdag lényének mélységét.
Ők hárman a mi igazi kincseink. Törékeny életünknek ők jelentik a biztonságot, elfogadást, irányítást, védelmet, vigasztalást, tisztánlátást, békességet, derűt, hitet, reményt és szeretetet.
2025-ben próbáljunk meg olyan döntéseket hozni, amelyek javítják a velük való kapcsolatot! Megéri. Sokszorosan.
