Különös időszakban élünk. 2019 év végén talán senki sem gondolta volna, hogy 2020-ban és 2021-ben egy világméretű járvány ellen fog küzdeni a világ minden nemzete, országa.
Nálunk, Magyarországon is több mint egy éve a koronavírus elleni küzdelem vált prioritássá a kormányon belül, az egészségügyben, a gazdaságban és gyakorlatilag a társadalom minden szintjén. Határokat zártak le, egyetemeket, iskolákat, gyárakat, üzleteket zártak be, karantén és korlátolt mozgástér szinte mindenhol a világban. Mindez elsősorban azért, mert most minden egy célnak van alárendelve: akadályozni, lassítani a vírus terjedését, hiszen sok száz, sok ezer ember élete forog kockán.
Küzdelem folyik a halál ellen, küzdelem az életért, az egészségért. Mert ha van egészség, van élet.
Ha nincs egészség, élet sincs, s a halál belátható időn belül elérkezik hozzánk is. Azért olyan félelmetes és ijesztő sokak számára ez az időszak, mert a halál valóságának szele most talán picit erősebben fúj a világban. A vírusban bárki meghalhat. Nemcsak az idősebbek. Minden alkalommal, amikor elmegyünk munkába, kimegyünk vásárolni, ügyeket intézni, vagy találkozunk valakivel, megvan az esélye annak, hogy elkapjuk a vírust, és megvan az esélye annak, hogy meghalunk.
De akármennyire is meglepő, amit most írni fogok, ez így van jól. Ez így van jól, mert fontos, hogy újra és újra szembesüljünk a halál valóságával, mivel a halál előbb vagy utóbb mindannyiunkat elér. Mert a halál valóság.
Legyen az betegség, baleset, természeti csapás vagy az elidősödött, elgyengült testünk, így vagy úgy, de mindannyian meg fogunk halni, és fontos, hogy ezt tudatosítsuk magunkban. Emberekként semmit nem tehetünk a halál elkerülése végett. Hiába a 21. századi technológia, a fejlett orvostudomány, a halál ellenszerét még senki nem találta meg. És nem is fogja. Hiszem, hogy Isten nem véletlen hozta ezt a járványt a világra. Szembesíteni akar mindannyiunkat azzal, hogy hiába élünk a világtörténelem legfejlettebb korszakában, a halálra még mindig nincs megoldásunk.
A megoldás egyedül Istennél van és mindig is Istennél lesz.
A halál egyedül Jézus Krisztuson keresztül élhető túl. Csak ő tud megmenteni a haláltól, mert kétezer évvel ezelőtt Jézus legyőzte a halált. A 2Timóteus 1,9–10-ben azt olvassuk, hogy „ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.”
Történelmi tény, hogy Jézust keresztre feszítették és meghalt. De az is történelmi tény, hogy három nappal később feltámadt.
A feltámadásával pedig bizonyította, hogy ő valóban Isten, Isten Fia és a megígért Messiás, a Szabadító. Mert csak Isten képes arra, hogy legyőzze a halált. S Jézus a feltámadásában ezt bizonyította, hogy ő Isten, és mivel ő Isten, erősebb a halálnál. A halál nem tudta őt fogva tartani. De Jézusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia, hogy számunkra is elhozhassa a feltámadást. Valakinek ki kellett fizetnie a bűneink árát, és erre csak ő volt képes. Neki először el kellett szenvednie a mi büntetésünket (nagypénteken), s fel kellett támadnia a halálból (vasárnapon), hogy teljes legyen a mi megváltásunk, és így őutána mi is mind feltámadhassunk.
Az 1Korinthus 15,20–23-ban így fogalmazza ezt meg Pál:
„Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül mint az elhunytak zsengéje. Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi.”
A János 11-ben Lázár feltámadásának története pontosan ennek az előképe. Lázár beteg volt és rövid időn belül meg is halt. Ugyanúgy, ahogy ma is egyre többen betegednek meg és halnak meg sokan nagyon rövid időn belül ebben a betegségben. Viszont érdekes, hogy Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy örül, hogy nem volt ott, amikor Lázár meghalt. Azért, hogy ők és mi is higgyünk.
Azért, hogy megtudjuk és megbizonyosodjunk arról, hogy mindenki, aki hisz Jézusban, s neki az életét átadja és alárendeli, azt Jézus ugyanúgy fel fogja támasztani, ahogyan Lázárral tette. Ezért mondja Jézus, hogy „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha” (János 11,25–26).
Aki tehát hisz Krisztusban, az őbenne van, s az őbenne életre fog kelni. Annak már nem árthat a halál, mert ha meg is hal… élni fog!
„Amikor pedig ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: »Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?«” – folytatja Pál az 1Korinthus 15 végén (54–55. vers).
Nekünk, Isten népének tehát nincs mitől tartanunk, nincs mitől félnünk, jöjjön bármi is az életben, a világban: akár járvány, akár háború, mi, akik Jézushoz tartozunk, ha meg is halunk, élni fogunk! Ezért biztos reménységben és teljes békességben élhetünk. Félelem nélkül. 🙂
A feltámadás ünnepén ezt a biztos reménységet, a feltámadásunk reménységét ünnepeljük, hiszen Jézus az ő feltámadásával győzelmet szerzett nekünk. Megszabadított a haláltól! De nemcsak a a haláltól, hanem a halál félelmétől is!
Ma a világnak ugyanerre a biztos reménységre van szüksége.
Mert hiába segít a vakcina, végérvényben nem tesz mást, mint hogy meghosszabbítja az ember életét még néhány évvel. Ha hatásos is egy gyógyszer, a halál ugyanúgy el fog jönni néhány éven vagy maximum pár évtizeden belül, mert a halálra nincs ellenszere az embernek! Az egyetlen ellenszer Jézus Krisztus és az ő feltámadása. Mert Jézus ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”
Kép: freepik.com
