<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Tóth Krisztián, szerző</title>
	<atom:link href="https://www.igeidok.hu/author/toth-krisztian/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.igeidok.hu/author/toth-krisztian</link>
	<description>baptista online magazin</description>
	<lastBuildDate>Sun, 25 Oct 2026 18:12:46 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	

<image>
	<url>https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2020/02/cropped-IGEIDŐKArtboard-Stop-32x32.jpg</url>
	<title>Tóth Krisztián, szerző</title>
	<link>https://www.igeidok.hu/author/toth-krisztian</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
<site xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">167645659</site>	<item>
		<title>Hetven éve volt ’56</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/mervado/hetven-eve-volt-56?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=hetven-eve-volt-56</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 22 Oct 2026 09:12:51 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Mérvadó]]></category>
		<category><![CDATA[bizalom]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<category><![CDATA[magyarság]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=13186</guid>

					<description><![CDATA[<p>1956 jelentősége 70 év távlatában talán még jobban látszik!</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/mervado/hetven-eve-volt-56">Hetven éve volt ’56</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Maga a jeles évforduló lehetőséget ad bibliai és történelmi párhuzamokra.</strong> A 70 éves babiloni fogság a zsidó nép történetének egy olyan időszaka, amikor Nabukodonozor száműzetésbe hurcolta el Júda lakóit (egy részüket). Ez nagyjából Kr. e. 597 és 586 között történhetett, majd pedig Nagy Kürosz (vagy Círusz) perzsa király, miután legyőzte a babiloni birodalmat, Kr. e. 536-ban engedélyezte az elhurcolt zsidók visszatérését Júdeába (Ézsaiás 44,28; 45,1).</p>
<blockquote><p>Itt a szemfüles olvasónak feltűnhet, hogy a fogság elképzelhető, hogy nem – mindenkinek – tartott pontosan 70 évig.</p></blockquote>
<p>A lényeg, amit érdemes látni, hogy a hetvenes kerek szám, egy-egy ország büntetésének ideje, bibliai értelemben egy teljes emberi életet (lásd <a href="https://www.bible.com/hu/bible/920/PSA.90.10.R%C3%9AF">Zsoltárok 90,10</a>) jelent, illetve egy egész nemzedéknél hosszabb időre utal mint a jogos büntetés és a vágyott megtisztulás időszaka, eljövetele.</p>
<p><strong>Jeremiás próféta könyvében a 70 éves fogságra vonatkozó jövendölés két fejezetben is megjelenik.</strong> Ezek az igék alapozták meg a zsidó nép reménységét a szabadulásra. A Jeremiás 25,11–12 mellett a kontextusáról (és a sokat idézett <a href="https://www.bible.com/hu/bible/1239/JER.29.11.HUNB">11. vers</a>ről) jól ismert 29,10 említi meg még ezt a számot: „<em>Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket, és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre</em>.”</p>
<p>Az ígéret magában foglalta a templom újjáépítését is – ahogy a II. világháború, majd pedig 1956 okozta pusztítás után is idővel helyreállt a sebzett Magyarország. Budapestre, a nagyvárosokra és a vidékre egy békésebb kor ébredt, ami jelenleg még tart, most pont 70 éve! Ha minden igaz, nyilvános puskaropogás és utcai erőszak pont 70 éve történt utoljára hazánkban (itt elképzelhető, hogy sokan beszúrnánk a 20 évvel ezelőtti fővárosi eseményeket – mint egyfajta szomorú ce(n)zúrát. De 2006 ősze egy másik történet, most csak annyiban érdekes, hogy két részre – 50 + 20 – osztja az 1956 óta eltelt időszakot)!</p>
<p>A szentírási és aktuális dátumok felidézése után érdemes még megemlékeznünk két fontos, kapcsolódó magyar történelmi eseményről, melyről idén nyáron már hírt adtunk! <a href="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/nandorfehervar-570-egy-nagy-diadal-historiaja">Nándorfehérvár</a> és <a href="https://www.igeidok.hu/velemeny/kritikus-csomopontok-szerepe-500-eve-tortent-mohacs">Mohács</a> között pont annyi idő telt el, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve napjaink között.</p>
<blockquote><p>1456-tól 1526 tehát annyira volt, mint 1956-tól 2026! Mégis mire jó nekünk ez a megfigyelés, érdekesség, együttállás?</p></blockquote>
<p>Talán arra, hogy emlékezésre serkentsen és alázatra intsen. El se bizakodjunk, meg se keseredjünk!</p>
<p>A „nincs új a nap alatt” (a latin Vulgata Biblia szerint <em>Nihil novi sub sole</em> vagy <em>Nil novum sub sole</em> – Prédikátor 1,9) igazsága pont abban áll, hogy sok minden történt már korábban, ami ismétlődik újra. Idősebbek mondhatják: „<em>Láttunk már karón varjút!</em>” <strong>Voltak fényes győzelmek (pl. nándorfehérvári diadal) és nagy vereségek (pl. mohácsi vész) a történelem színpadán.</strong> A szerencse forgandó, és változnak a dolgok…</p>
<p>Mindezt jó, ha nem cinizmus vagy beletörődés mondatja a hívő emberben, hanem egy mélységes bizalom Isten iránt, amely arról szól, hogy ha most nehéz, akkor lehet jobb, tehát reménykedhetek, ha pedig szép és jó <a href="https://www.igeidok.hu/egeszseg/test-lelek/lelki-egeszseg/minden-rendben">minden</a> (?), rendben van, akkor se fuvalkodjunk fel, hanem hálával és alázattal járjunk, hiszen életünk csak pára, mely könnyen elmúlhat!</p>
<blockquote><p>Zárásképpen csak ennyit: „tisztelet a hősöknek” (<em>honor to the heroes</em>) és dicsőség Istennek!</p></blockquote>
<p>&nbsp;</p>
<p><em>Tóth Krisztián</em> (egy ’56-ban még rég nem élt, de 2006-ban már békésen felvonuló, ma is reménykedő magyar állampolgár)</p>
<p>Kiemelt kép: FOTO:FORTEPAN / Nagy Gyula, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=49698357</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/mervado/hetven-eve-volt-56">Hetven éve volt ’56</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">13186</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Mit jelent, hogy valami „hiányzik a Krisztus szenvedéseiből”? </title>
		<link>https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-valami-hianyzik-a-krisztus-szenvedeseibol?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=mit-jelent-hogy-valami-hianyzik-a-krisztus-szenvedeseibol</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 16 Sep 2026 14:25:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A Lelkész válaszol]]></category>
		<category><![CDATA[Szószék]]></category>
		<category><![CDATA[Jézus]]></category>
		<category><![CDATA[misszió]]></category>
		<category><![CDATA[szenvedés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=13070</guid>

					<description><![CDATA[<p>A Kolosséi levél első fejezetének végén érdekes mondatot olvashatunk.</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-valami-hianyzik-a-krisztus-szenvedeseibol">Mit jelent, hogy valami „hiányzik a Krisztus szenvedéseiből”? </a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><span style="font-weight: 400;">A 24. vers így szól: „</span><i><span style="font-weight: 400;">Most örülök a tiértetek elviselt szenvedéseimnek, és testemben betöltöm mindazt, ami Krisztus gyötrelmeiből még </span></i><b><i>hátravan</i></b><i><span style="font-weight: 400;">, az ő testéért, amely az egyház</span></i><span style="font-weight: 400;">.”</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Hogyan értsük jól ezt az igeverset? Annál is inkább fontos a kérdés, mert kapcsolódó referenciaként a Filippi 3,10 is behozható, ahol Pál szintén az Úr Jézus „</span><i><span style="font-weight: 400;">szenvedéseiben való részesedést</span></i><span style="font-weight: 400;">” említi. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A kérdés tehát az, hogy kell-e egyáltalán „kiegészíteni” vagy „betölteni” bármit is, ami Krisztus szenvedéseiből még „hátravan” – tehát hiányzik.</span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">Nem eleve eretnek gondolat ennek felvetése? Ha jól értjük, akkor természetesen egyáltalán nem.</span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">A Kolossé 1,24 értelmezési lehetőségei kapcsán nem tárgyalom a szakasz hagyományos római katolikus értelmezését – erről olvashat, akit érdekel, a cikk végén jelölt hivatkozásban. Arról, hogyan lehet „kiegészíteni” vagy „betölteni” mindazt, ami Krisztus szenvedéseiből még „hiányzik”, feltétlenül érdemes rögzíteni egy alapvetést.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Ez a szöveg nem arról szól, hogy Jézus elégtételül szolgáló szenvedései – földi élete és kereszten kifolyt vére –, különösen is haláltusája és lelki agóniája ne lett volna teljes és befejezett. Erről nincs szó, <strong>Krisztus helyettes bűnhődése tökéletes</strong>, ezért azt sem Pál apostol, sem senki más nem tudja kiegészíteni, és nem is szabad(na) erre törekedni – lásd például búcsú&#8230;  </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Mások szerint Pál azokra a szenvedésekre utal itt, amelyeket „Krisztusért” viselt, ezáltal dicsőítve az Urat, illetve így előmozdítva Isten országának az ügyét. Habár ez lehetséges magyarázat, mégsem magyarázza meg, hogy mit jelent az <em>„</em></span><i><span style="font-weight: 400;">ami hiányzik</span></i><span style="font-weight: 400;"><em>”</em> kitétel, és arra sem ad megfelelő indoklást, hogy hogyan tudná azt Pál (vagy más) kiegészíteni vagy betölteni. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Egyéb megoldások (például tipológiai vagy eszkatológiai magyarázat*) mellett vagy helyett sokkal inkább arról van itt szó röviden, hogy <strong>az apostol szenvedései nem úgy töltik be Krisztus gyötrelmeit, hogy bármit is hozzátennének az értékéhez, hanem úgy, hogy kiterjesztik azokra, akiknek szól a megváltás.</strong> Erről egyébként <em>John Piper </em>ír </span><i><span style="font-weight: 400;">Szenvedélyem Isten</span></i><span style="font-weight: 400;"> című könyvében. </span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">Kiknek szól a megv</span><span style="font-weight: 400;">áltás? </span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">Isten kegyelméből az Úr mindazon juhainak, akik halljuk az ő hangját! Ezért ne legyen meglepő, hogy <em>„</em></span><i><span style="font-weight: 400;">Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha </span></i><b><i>vele együtt szenvedünk</i></b><i><span style="font-weight: 400;">, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk</span></i><span style="font-weight: 400;"><em>”</em> (Róma 8,17)!</span><span style="font-weight: 400;"> </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Krisztus gyötrelmeinek nem azért van híja, mert nem teljes az értékük, mintha nem lennének képesek megfelelően elfedezni mindenkinek a bűneit, aki csak hisz. Az hiányzik, hogy Krisztus gyötrelmeinek végtelen értékét nem ismerik a világban, és nem bíznak benne. <strong>Ezek a gyötrelmek és az értelmük még mindig rejtve vannak a legtöbb ember előtt. </strong></span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Isten szándéka pedig az, hogy a rejtély lelepleződjön minden nemzet előtt. Krisztus gyötrelmeinek tehát ezért van még „híja”, mert nem látják, nem ismerik és nem szeretik még a népek. Az evangélium szolgáinak kell elvinniük. És az evangélium szolgái „töltik be”, amíg még hiányzik a Krisztus szenvedéseiből, azzal, hogy kiterjesztik másokra. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Piper fenti gondolatai is bizonyítják, hogy Pál úgy mutatja be Krisztus szenvedését, hogy ő maga is szenved azokért, akiket megnyerni próbál. Az ő szenvedéseiben meglátják Krisztus szenvedéseit. Íme, a döbbenetes végkövetkeztetés: </span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">Isten szándéka, hogy Krisztus szenvedését övéinek szenvedése által láttassa a figyelő világ részére.  </span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">Összefoglalva tehát nincs ellentmondás ebben az esetben sem (ahogy láthattuk már egyéb nehéz igeverseknél is, amelyeket <em>A lelkész válaszol</em> rovatban tárgyalunk)! <strong>A Krisztusért történő önként, sőt, örömmel viselt nehézségeink, problémáink és szenvedésünk az evangélium terjedését szolgálhatják.</strong> </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Így válhatnak hasznossá – nem az engesztelésben, hanem a <strong>világmisszióban</strong>! Végül vegyük észre, mit ír más helyen Pál Timóteusnak is (2Timóteus 2,10), amikor arra utal, hogy mindent elszenved a választottakért, hogy ők is elnyerjék az üdvösséget, amely Jézus Krisztusban van! Legyünk mi is jó eszközök az Úr kezében mások életében!</span></p>
<p>&nbsp;</p>
<p><span style="font-weight: 400;">További fontos kapcsolódó forrás: </span><a href="https://www.evangelikalcsoport.hu/2025/08/10/a-kol-124-ertelmezesi-lehetosegei-hogyan-lehet-kiegesziteni-vagy-betolteni-mindazt-ami-krisztus-szenvedeseibol-meg-hianyzik/"><span style="font-weight: 400;">https://www.evangelikalcsoport.hu/2025/08/10/a-kol-124-ertelmezesi-lehetosegei-hogyan-lehet-kiegesziteni-vagy-betolteni-mindazt-ami-krisztus-szenvedeseibol-meg-hianyzik/</span></a></p>
<p><span style="font-weight: 400;">* Az előbbi (típus) egyfajta előképszerű magyarázat, vagyis Pál úgy vélhette, hogy saját szenvedései hasonlatosak Krisztus szenvedéseihez, amelyek egyúttal előképei azon szenvedéseknek, amelyekkel minden kereszténynek szembe kell néznie. Az utóbbi (végidők) nem Jézus földi szenvedéseire utal, hanem azokra a megpróbáltatásokra és nehézségekre, amelyek megelőzik majd a korszak végét. Ezen elképzelés szerint a keresztényeknek a jelen korszak vége előtt előre meghatározott mennyiségű szenvedést kell(ene) kiállniuk…  </span></p>
<p>Kiemelt kép: unsplash.com</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-valami-hianyzik-a-krisztus-szenvedeseibol">Mit jelent, hogy valami „hiányzik a Krisztus szenvedéseiből”? </a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">13070</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Kritikus csomópontok szerepe: 500 éve történt Mohács</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/velemeny/kritikus-csomopontok-szerepe-500-eve-tortent-mohacs?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=kritikus-csomopontok-szerepe-500-eve-tortent-mohacs</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 25 Aug 2026 07:26:17 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudásközpont]]></category>
		<category><![CDATA[Vélemény]]></category>
		<category><![CDATA[történelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=12982</guid>

					<description><![CDATA[<p>Egy nép életében, történelmében vannak sorsdöntő, vágányállító események.</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/velemeny/kritikus-csomopontok-szerepe-500-eve-tortent-mohacs">Kritikus csomópontok szerepe: 500 éve történt Mohács</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Minden bizonnyal ilyen volt 1526 is a magyarság szempontjából. Talán nem annyira drasztikus vagy tragikus, mint például Kr. u. 70 a zsidóság történetében, de ez akkor még nem látszott, nem volt előrejelezhető.</p>
<p>Titusz későbbi római császár seregei vagy a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Szulejm%C3%A1n_oszm%C3%A1n_szult%C3%A1n">Szulejmán szultán</a> vezette <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom">Oszmán Birodalom</a> hadai hasonlóan nagy pusztítást vittek végbe egy-egy nemzet életében, majd pedig emlékezetében.</p>
<blockquote><p>Ahogy a zsidóknak a Római Birodalom, a magyaroknak a törökök jelentettek hosszú ideig ellenfelet.</p></blockquote>
<p>Mielőtt visszatérünk a konkrét eseményekhez, tekintsünk kicsit a közelmúltra és valakire, aki – úgy tűnik – nemcsak hogy jól értette jelen témánkat, de ügyesen el is tudta magyarázni. Ez többek közt a magyar néplélek megfelelő ismeretének volt köszönhető.</p>
<p><a href="https://scruton.hu/2026/05/14/mi-vegre-vagyunk-a-vilagon-nemeskurty-istvan-eletmuve-c-dokumentumfilm/">Mi végre vagyunk a világon</a>? – tette fel a kérdést <em>Nemeskürty István</em>, a múlt század jelentős nemzetnevelője. Munkásságát, életművét áthatotta a küldetéstudat és a közérthetőség. E kettő és sok egyéb érték „szerencsés” együttállása, kombinációja miatt például Mohácsról írt kötete <strong>nem várt módon lázba hozta a nagyérdeműt.</strong></p>
<p>Az újdonság az volt, hogy valahogy (ebben közrejátszott megkapó stílusa is) sikerült az addig csak szűk közönséghez eljutó történelmi információkat széles olvasóközönségnek bemutatnia. „Laikus” értelmiségiként próbálta meg ismertetni azokat a szegmenseket, amiket korábban – úgy, ahogy ő – nem kapcsoltak össze. <em>Schmitt Mária</em> nyilatkozta egy róla készült dokumentumfilmben, hogy mert és tudott új módon hozzáállni, a korábbiakhoz képest más szemszögből is ránézni e sorsdöntő nemzeti katasztrófára! Ez fontos és frissítő „mozdulat” egy közösség tekintetében.</p>
<blockquote><p>Miközben széles társadalmi vita alakult ki – üdítő volt egy új/más perspektíva.</p></blockquote>
<p>A tanár úr nem úgy, mint egy szaktörténész, hanem mint egy esszéíró, ismeretterjesztő előadó nyúlt e nehéz témához. A „mögöttest” kutatta és mutatta be – nagy sikerrel.</p>
<p>Ismert, hogy a mohácsi csata elsöprő oszmán győzelemmel fejeződött be, így a későbbi magyar történetírás gyakran úgy emlegette e szomorú eseményt, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”.<strong> A vereség okai és a vesztes csata jelentősége a mai napig éles viták tárgya. Ki hibázott?</strong></p>
<p>A főúri rétegek, akik nem tudtak összefogni? Vagy <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lajos_magyar_kir%C3%A1ly">II. Lajos király</a>, a tragikus sorsú király, aki hadainkat vezette? Esetleg a végsőkig küzdő érsek, <em>Tomori Pál</em>? Sorolhatnánk még tovább, megemlítve <em>Bakics Pált</em> (szerb hadvezér) vagy <em>Stepan Sliket</em> (szerb parancsnok) is…</p>
<p>Napjainkban az úgynevezett Mohács-vita tovább <a href="https://www.valaszonline.hu/tag/mohacs/#gsc.tab=0">folytatódik</a> és úgy tűnik, hogy bizonyítást nyer az a tézis, hogy a kor lehetőségei szerint a lehető legjobb hadsereggel voltunk ott (ahogy egyébként a doni seregeknél is nagyrészt ez helytálló volna).</p>
<blockquote><p>Természetesen mindez nem menti fel a résztvevőket mindennemű felelősség alól, de a túlerő az túlerő!</p></blockquote>
<p>Számarányában kb. dupla ellenség ellen nem gyakran lehet csodát tenni. A spártai Leonidasz vagy éppen Gedeon 300 fős seregei kivételekként is pont e szabályt erősítik!</p>
<p><strong>Mohács 500 azt üzeni, hogy fontos tanulni a múltból, de azt is, hogy a jövő a jelen záloga!</strong> Most, az 500 évvel későbbi Európában hasonló módon kultúrák és ideológiák összecsapása zajlik. Érdekes lesz meglátni, hogyan alakul majd a következő években az iszlám térhódítása és a kereszténység helyzete kontinensünkön.</p>
<p>Isten irgalmazzon magyar népünknek és utódainknak is abban a tudatban, amit a szentírási szerző kiemel akkori zsidó honfitársaira gondolva: „<em>Ezt mondja nektek az Úr: Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem az Istené</em>.” (2Krónika 20,15)</p>
<p><em>Tóth Krisztián</em></p>
<p>Kiemelt kép: <a title="Székely Bertalan" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_Bertalan" rel="mw:WikiLink">Székely Bertalan</a>: <i>II. Lajos holttestének megtalálása</i> (1860)</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/velemeny/kritikus-csomopontok-szerepe-500-eve-tortent-mohacs">Kritikus csomópontok szerepe: 500 éve történt Mohács</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">12982</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Mit jelent, hogy Jézus Istenként „megtanulta az engedelmességet”?</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-jezus-istenkent-megtanulta-az-engedelmesseget?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=mit-jelent-hogy-jezus-istenkent-megtanulta-az-engedelmesseget</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 18 Aug 2026 19:47:30 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A Lelkész válaszol]]></category>
		<category><![CDATA[ember]]></category>
		<category><![CDATA[fejlődés]]></category>
		<category><![CDATA[Isten]]></category>
		<category><![CDATA[Jézus]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=13039</guid>

					<description><![CDATA[<p>Krisztus örök üdvösség szerzője lett szenvedése és engedelmessége által – fejezetcím (RÚF)</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-jezus-istenkent-megtanulta-az-engedelmesseget">Mit jelent, hogy Jézus Istenként „megtanulta az engedelmességet”?</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Miért kellett volna bármit is <i>megtanulnia </i></strong><span style="font-weight: 400;"><strong>vagy bármiben is fejlődnie az Isten Fiának?</strong> Ha ő Isten, ahogy valóban az és a Biblia is ezt tanítja, akkor ugye definíció szerint tökéletes! Aki pedig </span><i><span style="font-weight: 400;">tökéletes</span></i><span style="font-weight: 400;">, annak – jogosan gondolhatnánk – nincs szüksége fejlődésre, tanulásra…</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Bár ellentmondásnak tűnhet ez a címben jelölt, Krisztusra vonatkoztatott </span><a href="https://www.bible.com/hu/bible/compare/HEB.5.8-9"><span style="font-weight: 400;">szentírási ige</span></a><span style="font-weight: 400;">, meg fogjuk látni, hogy természetesen megnyugtató módon feloldható a kérdés. A lelkész válaszol rovat egy újabb fontos krisztológiai kérdést tárgyal, nevezetesen:<strong> hol a helye a progresszivitásnak Jézus emberi természetében? </strong></span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Hol a helye és egyáltalán van-e helye? A válasz az, hogy igen és mindjárt látunk példákat is, hol. Egy megjegyzést azonban még érdemes előtte tennünk: a progresszió mint fejlődés pozitív jelentéstartalmára utalok itt (ismert és használt sajnos negatív konnotációban is, amennyiben [egyház]politikai-ideológiai aspektusa kerül kiemelésre, értve ez alatt a bibliai erkölcstől elrugaszkodó, szabadelvű, liberális nézetet). </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Egyébiránt a reveláció progresszivitása, vagyis a kijelentés fokozatossága egy fontos teológiai fogalom, melyet nekünk is tanítottak anno a BTA-n. </span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">A biblikus koncepció arról szól, hogy magán a Szentíráson belül (majd pedig utána, az elmúlt két évezredben) egyre többet érthetünk meg a Biblia mondanivalójából.</span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">Ha úgy tetszik, idővel egyre több szelete tárul fel az isteni üzenetnek azáltal, hogy egyre nagyobb része lebben föl annak a bizonyos lepelnek (apokalipszis = „leleplezés”, „feltárás”, „kinyilatkoztatás”), tehát a teljes kép különálló mozaikdarabkái egyre jobban összeállnak. Összefoglalva: ezek szerint idővel arányosan többet tudhatunk. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Erre jó példa, amikor János evangéliumában Jézus először azt mondja, hogy „</span><i><span style="font-weight: 400;">én erre az ünnepre </span></i><b><i>még </i></b><i><span style="font-weight: 400;">nem megyek fel</span></i><span style="font-weight: 400;">” (János 7,8), később viszont mégis felment Jeruzsálembe! Nem mondott volna igazat? Nincs erről szó! Nézzünk rá újra, hogy pontosan mit mondott, ne tévesszük figyelmen kívül a következő szócskát: </span><i><span style="font-weight: 400;">még</span></i><span style="font-weight: 400;">! </span></p>
<p><strong>Urunk élete során jellemében, karakterében és döntéseiben is történt változás, sőt – nem istenkáromlás úgy fogalmazni, hogy – fejlődés is! </strong>A Biblia három fő időszakról számol be Jézus kapcsán: újszülött állapota, 12 éves kora (egy epizód), illetve a legrészletesebb nyilván a 30-tól 33 évei közötti szolgálata.</p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">Pont az lenne furcsa, ha az ember Jézus nem fejlődött volna, nem tanult volna! </span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">A Zsidókhoz írt levél szerzője azt írja a Szentlélektől ihletve, hogy Jézus a szenvedései által tanulta meg az engedelmességet! Ebből viszont nem következik az, hogy bármikor is engedetlen lett volna. Esetében nincs és nem is lehet szó ilyen vagy más bűnről! Az Isten Fia bűntelen (volt). </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Igen, ő öröktől fogva létező módon tökéletes és bűntelen, mégis annyira szeretett minket, hogy vállalta egy emberöltő erejéig az emberi sorssal járó testbe zárt állapotot. <strong>Tehát míg Jézus Krisztus isteni „része” mindvégig fennáll és létezett emberré létele alatt is, a kettős természetébe belefér a megüresített (lásd kenózis) állapotában való tanulás, fejlődés gondolata.</strong></span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Igaz és megbízható tehát az Úr szava, amikor úgy fogalmaz, hogy <em>„</em></span><i><span style="font-weight: 400;">ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki. Mert Isten őt Melkisédek rendje szerint való főpapnak nevezte</span></i><span style="font-weight: 400;">.<em>”</em> (Zsidók 5,8–10) </span></p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-jezus-istenkent-megtanulta-az-engedelmesseget">Mit jelent, hogy Jézus Istenként „megtanulta az engedelmességet”?</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">13039</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Mit jelent, hogy Jézus „elsőszülött”?</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-jezus-elsoszulott?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=mit-jelent-hogy-jezus-elsoszulott</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 03 Aug 2026 13:38:44 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A Lelkész válaszol]]></category>
		<category><![CDATA[Szószék]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=13008</guid>

					<description><![CDATA[<p>Ő is teremtmény volna, mint mi? <br />
A lelkész válaszol rovat egy újabb fontos krisztológiai kérdést tárgyal: Hogyan értsük jól azt, amit egy ősi hitvallás* úgy fogalmaz meg: „született, de nem teremtmény”?</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-jezus-elsoszulott">Mit jelent, hogy Jézus „elsőszülött”?</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><span style="font-weight: 400;">A lelkész válaszol rovat egy újabb fontos krisztológiai kérdést tárgyal: Hogyan értsük jól azt, amit egy ősi hitvallás* úgy fogalmaz meg: „született, de nem teremtmény”? A címben idézett, Kolossé-levélben található kifejezés Krisztus elsőbbségére vonatkozik. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">„</span><i><span style="font-weight: 400;">Ő a láthatatlan Isten képe, az </span></i><b><i>elsőszülött </i></b><i><span style="font-weight: 400;">minden teremtmény előtt. Mert benne</span></i><span style="font-weight: 400;"> [Jézusban] </span><i><span style="font-weight: 400;">teremtetett minden a mennyen és a földön&#8230; minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az </span></i><b><i>elsőszülött </i></b><i><span style="font-weight: 400;">a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első</span></i><span style="font-weight: 400;">.” (Kolossé 1,15–18)   </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az <strong>„elsőszülöttség”</strong> felmagasztalt pozíciójára utal, nem pedig arra, hogy az Atya Isten teremtette volna a Fiút! Ezt azért lényeges hangsúlyozni, mert az egyháztörténelem folyamán tendenciózusan felbukkant ez a fajta téves értelmezés. </span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">Jézus valódi emberré lett, de nem szűnt meg Istennek maradni. </span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">Vissza-visszatérően viszont egyes szekták (pl. Jehova tanúi) vagy felekezetek (pl. unitáriusok) megkérdőjelezték Krisztus isteni attribútumát. Világos, hogy a Szentírás alapján az ilyen tanokat vallók eltérnek az eredeti értelmezéstől, ezáltal beállnak az eretnekek – sajnos hosszú – sorába. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Már a korai keresztény időszakban is felütötte fejét ez a <em>herezis</em>: gondolhatunk itt a negyedik századi egylényegűségről szóló úgynevezett <em>homousziosz</em> és <em>homoiusziosz</em>-vitára. Anélkül, hogy most belemennénk az ariánus tévtanításba, maga a tény, hogy sok ilyen diskurzust lefolytattak már, jó bizonyíték a hithű kereszténység önvédő mechanizmusára.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Nézzük még meg az idézet tágabb kontextusát! Pál apostol kolosséiaknak írt levele rögtön az első fejezetben a köszöntés, hálaadás, majd pedig imádság után egy különleges himnusszal folytatódik. <strong>A Krisztus-himnuszhoz (Filippi 2) hasonló szakasz kimondja, hogy aki látta Jézust, az Istent látta. Ő maga Isten (lásd János 10,30)! </strong></span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Pál ezután úgy vall Krisztusról, mint aki „</span><i><span style="font-weight: 400;">az egész teremtés elsőszülöttje</span></i><span style="font-weight: 400;">” (Kolossé 1,15). A közvetlen szövegkörnyezet mindenek teremtőjeként írja le Isten Fiát, aki „</span><i><span style="font-weight: 400;">előbb volt mindennél</span></i><span style="font-weight: 400;">” (16–17. versek). Ez egybecseng János evangéliuma prológusával, ahol megtudjuk, hogy az Ige már létezett kezdetben (János 1,1–2)! </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Összefoglalva, az itt használt „elsőszülött” kifejezés bár a mi kultúránkban olvasva félreértésekre és akár téves következtetésekre adhatna okot, biztosak lehetünk benne, hogy a korabeli zsidó-keresztény kultúrkör olvasói jól értették, náluk ugyanis <strong>az „elsőszülött” volt a legértékesebb, legrangosabb (lásd az atyai örökségből is általában dupla rész szállt rá)! </strong></span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Ilyen értelemben használja tehát az Újszövetség itt Urunkra vonatkozóan ezt a megállapítást. <strong>A kérdés már csak az, hogy számodra mennyire értékes Jézus Krisztus?</strong> Mindenki imád valamit vagy valakit. A te életedben mi van a trónon, ki** foglalja el az első helyet? Adja az Úr, hogy ő legyen az! </span></p>
<p>&nbsp;</p>
<p><span style="font-weight: 400;">* „</span><i><span style="font-weight: 400;">Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett</span></i><span style="font-weight: 400;">.” Idézet a tavaly 1700 éves nicea–konstantinápolyi hitvallásból. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">** Manapság sok esetben már nemcsak tárgyak, istentelen (ateista) képzetek vagy egyéb istenek (más vallások) jelennek meg a szívek trónjának csúcsán, hanem az adott ember maga. Ezt nevezzük </span><a href="https://szabadosadam.hu/tag/ego-poganysag/"><span style="font-weight: 400;">egopogányság</span></a><span style="font-weight: 400;">nak, mely új kulturális trenddé vált a „fejlett” Nyugaton! </span></p>
<p>Kiemelt kép: unsplash.com</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/a-lelkesz-valaszol/mit-jelent-hogy-jezus-elsoszulott">Mit jelent, hogy Jézus „elsőszülött”?</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">13008</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Nándorfehérvár 570: egy nagy diadal históriája</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/nandorfehervar-570-egy-nagy-diadal-historiaja?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nandorfehervar-570-egy-nagy-diadal-historiaja</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 22 Jul 2026 14:08:39 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudásközpont]]></category>
		<category><![CDATA[győzelem]]></category>
		<category><![CDATA[hit]]></category>
		<category><![CDATA[történelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=12963</guid>

					<description><![CDATA[<p>„A történelem, az idők tanúja, az igazság fénye, az élő emlékezet, az élet tanítómestere, a régi idők hírnöke, ugyan mely más hang révén válik halhatatlanná, ha nem épp a szónokén?” (Cicero)</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/nandorfehervar-570-egy-nagy-diadal-historiaja">Nándorfehérvár 570: egy nagy diadal históriája</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Cicero: A szónok, II. könyv, A szónok feladata és hatásköre c. rész, 36. bekezdés, Polgár Anikó és Csehy Zoltán fordítása</p>
<p>A nagy nap, mely kapcsán még a déli harangszó gyakorlata is ismerős! 1456. július 22-én győzedelmeskedtek <em>Hunyadi János</em> várvédő vitézei és <em>Kapisztrán János</em> keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló <em>II. Mehmed</em> szultán hadai felett.</p>
<blockquote><p>A sorsdöntő ütközet pont annyi éves most, mint Mohács (500) és 1956 (70 éve) összesen!</p></blockquote>
<p>A csatamezőn aratott győzelmet követően a törökök (oszmánok) elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. <strong>A hadiszerencsét a történetmesélők szerint <em>Dugovics Titusz</em> hősiessége fordította meg</strong> (akárcsak Jónátáné egy bibliai beszámolóban).</p>
<p>A Bonfini leírása alapján keletkezett legenda szerint Dugovics a mélybe rántott egy lófarkas zászlót éppen kitűző török katonát, mely önfeláldozó hőstett további erőt adott a várvédőknek. (Dugovicsról – Jónátánnal ellentétben – máig nem tudjuk egyértelműen, hogy létezett-e vagy feltehetően egy 19. századi nemes kitalált őséről van-e szó.)</p>
<p><strong>Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot</strong> még akkor is, ha <em>III. Callixtus pápa</em> (1378–1458) isteni csodában bízva már 1456. június 29-én elrendelte, hogy a hívek imádkozzanak a kereszténység megmeneküléséért, és kongassák a harangokat (eredetileg nem is délben, hanem délután 3 és 6 óra között félóránként)!</p>
<p>A nándorfehérvári diadal évfordulója kiváló alkalom arra, hogy a csata főszereplőjére, a közelmúltbeli <em>Hunyadi </em><a href="https://www.valaszonline.hu/2025/04/24/varga-szabolcs-tortenesz-hunyadi-sorozat-valosag-fikcio-podcast/#gsc.tab=0">sorozat</a>ból is megismert karakterre emlékezzünk. Hunyadi János alakja tanulságos lehet nekünk, később élő honfitársainak is. Hirdeti az őszinte hit és hazafiság szerves összekapcsolódását.</p>
<p>Így történt, hogy régebbi „hitbuzgóbb” korszakokban annyi nagy hőst és egyben keresztény hazafit nevelt ki népünk – akik annyi dicsőségre, eszményiségre és értéktartásra vezették országunkat is.</p>
<blockquote><p>Ameddig e hősökkel a jövő generációi foglalkozni fognak, addig van remény, mert a történelem az élet tanítómestere. Mit vigyünk tehát tovább Hunyadi kapcsán saját magunk számára?</p></blockquote>
<p>Ahogy <em>Pór Antal</em> (1834–1911) történész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja fogalmaz: „bár vezéri tehetségei tették őt kora legünnepeltebb hadvezérévé, a törökök egyedüli félelmévé: katonai dicsősége csak a fénykört, csak a nimbuszt alkotja, melynek közepéből <strong>Hunyadi vallásosságának, hazaszeretetének, becsületességének és igazságérzetének</strong> egyszerűen kolosszusi nagysága emelkedik.”</p>
<p>Egy dolgot viszont érdemes (lett volna) az akkori és bármilyen győzelem mámoros időszaka után figyelembe venni, ami nem más, mint ami 70 évvel később követte Nándorfehérvárt. Az Úr látja, hogy talán manapság is „mohácsi vész előtti hangulat” van? Adjon ő bölcsességet és időben eszmélést népünknek, kontinensünknek!</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Forrás: <a href="https://www.facebook.com/rubiconintezet?__cft__%5b0%5d=AZafKMe7FCHzC7oQzAoo9Oh2GefzgWRxa-d4Yn7Gm56E0UbU91sivnYV-4GAD17bPaR_vJ9mytyDTDw1DfJ3Kx4VMlW5ZthtnGgenGX0kdwx55rx9GZRCe9TTfu3nzYbfVU7NOioBjbTa_1G701Y1B2lkw1Lj8YOP_zZGn91eIm3vgV7SLq3OfcCuW7yst_RjeQ&amp;__tn__=-%5dK-R"><strong>Rubicon</strong></a>, <a href="https://www.facebook.com/magister.szilicsaba?__cft__%5b0%5d=AZafKMe7FCHzC7oQzAoo9Oh2GefzgWRxa-d4Yn7Gm56E0UbU91sivnYV-4GAD17bPaR_vJ9mytyDTDw1DfJ3Kx4VMlW5ZthtnGgenGX0kdwx55rx9GZRCe9TTfu3nzYbfVU7NOioBjbTa_1G701Y1B2lkw1Lj8YOP_zZGn91eIm3vgV7SLq3OfcCuW7yst_RjeQ&amp;__tn__=-%5dK-R"><strong>Egy konzervatív punk</strong></a></p>
<p><a href="https://honvedelem.hu/hirek/tisztelet-a-nandorfehervari-hosok-emlekenek.html">https://honvedelem.hu/hirek/tisztelet-a-nandorfehervari-hosok-emlekenek.html</a></p>
<p>Kép: <em>Wagner Sándor</em>: <strong>Dugovics Titusz önfeláldozása</strong>. <a href="https://mng.hu/mutargyak/54527/">https://mng.hu/mutargyak/54527/</a></p>
<p>Kiemelt kép: Photo by <a href="https://unsplash.com/@vgb05?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Valery Balabanov</a> on <a href="https://unsplash.com/photos/large-bells-hang-in-a-church-bell-tower-g1H2CndLWwg?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Unsplash</a></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/nandorfehervar-570-egy-nagy-diadal-historiaja">Nándorfehérvár 570: egy nagy diadal históriája</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">12963</post-id>	</item>
		<item>
		<title>USA – 250</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/mervado/usa-250?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=usa-250</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 03 Jul 2026 13:01:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Mérvadó]]></category>
		<category><![CDATA[egyház]]></category>
		<category><![CDATA[nemzet]]></category>
		<category><![CDATA[USA]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=12934</guid>

					<description><![CDATA[<p>A negyed évezrede – ilyen formán – fennálló Amerikai Egyesült Államok „születésnapjának” évfordulóján Billy Graham fiának saját nemzetéről elhangzott gondolatai</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/mervado/usa-250">USA – 250</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>– illetve azokból a legfontosabb részletek. (A teljes gondolatmenet elolvasható magyarul <a href="https://www.evangelikalcsoport.hu/2026/05/24/amerika-erkolcsi-ertelemben-megrendult-franklin-graham-uzenete-amerika-alapitasanak-250-evfordulojan/">itt</a>.)</p>
<p>„<em>Amerika erkölcsi értelemben megrendült!</em>” – <a href="https://www.youtube.com/watch?v=jVAywqbM4dQ&amp;t=13s">fogalmazott</a> a bő tíz éve hazánkban is járt <em>Franklin Graham</em> nemzete alapításának 250. évfordulóján. Komoly szavak jönnek a baptista igehirdetőtől, melyekre érdemes odafigyelnünk. A majdnem hétperces beszéd magyar fordításban a következőképpen hangzik:</p>
<p>„<em>Nemzetünk 250 évvel ezelőtt küzdelmek árán született meg és ma is küzdelmek között él. Akkor azért harcoltunk, hogy felszabaduljunk a brit uralom alól, ma pedig azért, hogy megszabaduljunk a bűn uralmától, amely aláássa köztársaságunk alapjait. A Szentírás figyelmeztet erre. Pál Timóteushoz írt második levelében így szól: </em></p>
<p><strong><em>»Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis… inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől!«</em></strong>  (<a href="https://www.bible.com/hu/bible/84/2TI.3.1-5.HUNK">2Timóteus 3,1–5</a>) <em>Nehéz nem észrevenni, hogy mennyire ráillik ez a leírás a mai Amerikára: az emberek inkább önmagukat szeretik, mint Istent.</em></p>
<blockquote><p>Nemzetünk mostani, 2026-os állapota élesen különbözik attól az országtól, amelyet az alapító atyák 1776-ban létrehoztak! Akkoriban az amerikaiak többsége legalább alapszinten ismerte a Bibliát.</p></blockquote>
<p><em>Ma ezzel szemben sokaknak alig van – vagy egyáltalán nincs – fogalma a bibliai igazságokról. 250 évvel ezelőtt a Szentírás az oktatás részét képezte – sokak számára az egyetlen »tankönyv« volt.</em></p>
<p><em>Ez nem azt jelentette, hogy mindenki hívő volt, de Isten igéjét általánosan ismerték és tisztelettel viseltettek iránta. Ma ezzel szemben azt látjuk, hogy a Szentírást kiszorították az iskolákból és nagyrészt már a közéletből is. Eközben egyre mélyülő erkölcsi hanyatlásnak vagyunk tanúi. Olyan jelenségek váltak mindennapossá, amelyekről harminc éve még beszélni sem illett volna. </em></p>
<p><em>Azok a magatartásformák, amelyeknek szégyenérzetet kellene kiváltaniuk </em>(lásd például a Pride felvonulások, szivárványos zászlók a templomokon)<em>, ma elismerésben részesülnek, sőt, nyíltan hirdetik őket. Amerika erkölcsi értelemben megrendült, a bűn átszövi mindennapi valóságát. A transzneműség, az azonos neműek házassága és a női öltözők férfiak előtti megnyitása csak a jéghegy csúcsa.</em></p>
<blockquote><p><em>Miért van szükség arra, hogy újra Istenhez forduljunk? </em></p></blockquote>
<p><em>Amikor Isten özönvíz által megítélte a világot, az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz volt. Ma a hírekben felfoghatatlan brutalitással szembesülünk: nemi erőszakkal, gyilkosságokkal, tömegpusztítással. Az internet, a filmek és a videójátékok világát is áthatja az erőszak – mintha csillapíthatatlan vágy élne bennünk iránta. </em></p>
<p><em>Mindez megszomorítja Isten szívét, és az ítéletét vonja maga után, ha nem tér meg nemzetünk. Gyakran felteszik a kérdést: lesz-e még ébredés Amerikában? Jó lenne látni, de ébredés nincs imádság és megtérés nélkül! Az Apostolok cselekedeteiben ezt olvassuk: <strong>»Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje, és elküldje Jézust, akit Messiásul rendelt nektek.«</strong> (Apostolok cselekedetei 3,19–20) Vissza kell térnünk a Biblia Istenéhez!</em></p>
<p><em>Édesapám, </em>Billy Graham<em> 1969-ben az elnöki beiktatáson megtérésre hívta a nemzetet. Az akkor elmondott imádsága ma sem veszített időszerűségéből. Imádkozzuk el újra: »Atyánk és Istenünk, te azt mondtad: <strong>’Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.’</strong> (Zsoltárok 33,12) Hálát adunk a hit örökségéért, amelyet őseinktől kaptunk, add, hogy soha ne vesszen ki belőlünk! Tőled kaptuk a jólétet, a szabadságot és az erőt. Az Istenbe vetett hit örökségünk és szilárd alapzatunk. </em></p>
<p><em>Így figyelmeztetsz minket az Írásokban: <strong>’<span id="vers_3" class="szti_chapter__verse--row szti_style-pf">Ha az alapokat is lerombolják, mit tehet az igaz ember?</span>’</strong> (Zsoltárok 11,3) Ahogy </em>George Washington<em> is hangsúlyozta, az erkölcs és a hit társadalmunk tartóoszlopai. Megvalljuk, hogy ezek az oszlopok megrendültek. Túl sokáig elhanyagoltuk igédet, és figyelmen kívül hagytuk törvényedet. Túl sokáig próbáltuk nélküled megoldani a problémáinkat. Túl sokáig akartunk csupán ’kenyérrel élni’. Szelet vetettünk és most vihart aratunk: bűnözést, megosztottságot és lázadást. </em></p>
<p><em>Most, amikor bűneink következményeivel szembesülünk, felidézzük ígéretedet: <strong>’<span id="vers_14" class="szti_chapter__verse--row szti_style-pf">de megalázza magát népem, amelyet rólam neveztek el, ha imádkoznak, keresnek engem és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat</span>.’</strong> (2Krónika 7,14) Segíts bennünket, hogy elforduljunk bűneinktől, és egyszerű hittel ahhoz forduljunk, aki ezt mondta: <strong>’Újonnan kell születnetek.’</strong> (János 3,7)</em></p>
<p><em>Az én imádságom Amerika megalapításának 250. évfordulóján ugyanaz, mint ami az apámé volt több mint 57 évvel ezelőtt: hogy egyénileg és nemzetként is megalázzuk magunkat Isten előtt, megvalljuk bűneinket, és megtérjünk, visszatérve atyáink Istenéhez. A Szentírás figyelmeztet: <strong>»Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!«</strong> (2Korinthus 6,2) Nem holnap, nem majd egy szép napon… Ma! </em></p>
<p><em>Miközben nemzetünk történelmének e jelentős pillanatára készülünk, az évfordulóra, nem is találhatnánk alkalmasabb időt arra, hogy itt és most őszintén a szívünkbe tekintsünk, csendben megbánjuk bűneinket, és segítségül hívjuk a mindenható Istent. Ahogyan Dávid is imádkozott: <strong>»Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!«</strong> (Zsoltárok 139,23–24)</em></p>
<p><em>Csak egyvalaki képes megmenteni Amerikát</em> [és Európát, benne Magyarországot, illetve a világ bármely nemzetét], <em>és csak egyvalaki képes megmenteni téged: az Úr Jézus Krisztus. A Biblia ezt mondja: <strong>»Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.«</strong> (Efezus 2,8–9)</em></p>
<p><em>Ha még nem hívtad be Krisztust a szívedbe, nincs jobb pillanat – most vesd a hitedet és a bizalmadat Isten Fiába, Jézus Krisztusba, aki valódi szabadságot és bűnbocsánatot ad neked! Ő azért jött a földre, hogy megmentsen téged. És ha most megvallod a bűneidet, és hiszel az Úr Jézus Krisztus nevében, lelked örökre biztonságban lesz a szerető Isten kezében. Vesd belé bizalmadat még ma! Isten áldása legyen rajtad!” </em>Ámen.</p>
<p><em> </em></p>
<p>Július 4-én Isten éltesse Amerikát és persze Magyarországot is! Urunk áldása legyen és maradjon nemzeteinken, ha kell, megtérést, megújulást hozva. Az egyház pedig, mint jó polgárok, imádkozó hazafiak, segítsük mindenkori vezetőinket küldetésük betöltésében!</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/mervado/usa-250">USA – 250</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">12934</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Lehet-e a keresztény nézőpont társadalomformáló erő? – Interjú dr. Szabados Ádámmal, a Divinity blog szerzőjével</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/interju/lehet-e-a-kereszteny-nezopont-tarsadalomformalo-ero-interju-dr-szabados-adammal-a-divinity-blog-szerzojevel?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=lehet-e-a-kereszteny-nezopont-tarsadalomformalo-ero-interju-dr-szabados-adammal-a-divinity-blog-szerzojevel</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 10 Jun 2026 09:32:17 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Interjú]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=12903</guid>

					<description><![CDATA[<p>A beszélgetés a „Mit jelent embernek lenni?” című konferencián készült. </p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/interju/lehet-e-a-kereszteny-nezopont-tarsadalomformalo-ero-interju-dr-szabados-adammal-a-divinity-blog-szerzojevel">Lehet-e a keresztény nézőpont társadalomformáló erő? – Interjú dr. Szabados Ádámmal, a Divinity blog szerzőjével</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Axióma Központ közös rendezvénye ezt a témát állította a középpontba 2025. november 21-én. Az előadók a keresztény emberkép teológiai és filozófiai alapjait, valamint az emberi méltóság, az élet szentsége és az emberi felelősség kérdéseit járták körül, reagálva a mai kor kihívásaira.</p>
<p class="p1"><b>– Ádám, teológusként mi motivál téged arra, hogy ilyen aktívan részt vegyél a közélet és kereszténység metszéspontjában lévő témák diskurzusában a nyilvános térben?</b></p>
<p class="p1">– Most konkrétan erre a konferenciára kérdezel, vagy általánosságban?</p>
<p class="p1"><b>– Inkább általánosságban. A Divinity blogod megjelenése és az aktív közéleti online jelenléted sok olvasót érdekel, de arról is mesélj, természetesen, miért vállaltad a mai konferencián való részvételt!</b></p>
<p class="p1">– Én előbb voltam bölcsész, mint teológus: angol szakon végeztem, és mindig nagyon érdekelt, hogyan kapcsolódik egymáshoz a hit és a tágabb világ, amit kultúrának nevezünk. Mindkét irányban foglalkoztatott ez: hogyan hat a hitünk a kultúrára, és hogyan hat vissza a kultúra a hitünkre.</p>
<blockquote>
<p class="p1">Azt gondolom, ebben nagyon észnél kell lennünk. A Szentírás arra bátorít, hogy őrizzük meg a hitünket, miközben minden korban előfordult, hogy a kultúra olyan módon hatott a hitre, hogy eltérítette annak céljait, lényegét, sőt, néha el is deformálta azt.</p>
</blockquote>
<p class="p1">Másrészt Jézus azt mondta: „Ti vagytok a föld sója és a világ világossága.” Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a tanítványoknak transzformatív módon kell jelen lenniük a világban. Ez a kapcsolat mindig nagyon érdekelt, és ez motivált arra, hogy írjak a teológia és a kultúra kapcsolatáról.</p>
<p class="p1"><b>– És ez vezetett oda, hogy 2010-ben létrehoztad a saját oldaladat?</b><b></b></p>
<p class="p1">– Már előtte is foglalkoztatott ez a téma, írtam cikkeket különböző helyeken.</p>
<p class="p1"><b>– Milyen platformokon?</b><b></b></p>
<p class="p1">– Volt egy gyülekezeti honlapunk, ott is publikáltam, rendszeresen írtam az <i>El Mondo</i> című újságba, és más felületeken is megjelentek írásaim. Az viszont nagyon zavart, hogy mire a gondolataim eljutottak az olvasókhoz, addigra sokszor elveszítették az aktualitásukat. A publikálási folyamat lassú és nehézkes volt.</p>
<blockquote>
<p class="p1">Amikor az Egyesült Államokban tanultam a Covenant Seminaryn, másfél év alatt érlelődött meg bennem a gondolat, hogy szeretnék egy saját platformot, ahol gyorsan és rendszeresen tudok rövid írásokat közölni. Így született meg 2010-ben a Divinity, amelynek fókuszában a teológia, a spiritualitás és a kultúra áll.</p>
</blockquote>
<p class="p1"><b>– Hiszel-e abban, hogy a keresztény nézőpont társadalomformáló erővel bírhat a jelen kultúránkban? És hogyan lehetne ezt erősíteni, hogy ne marginális maradjon?</b><b></b></p>
<p class="p1">– Az első kérdésre a válaszom egyértelműen igen. Jézus erre hívott bennünket, és a történelem tanúságtétele is az, hogy a keresztények rendszeresen hatottak arra a társadalomra, amelyben éltek – legyen szó Európáról, Afrikáról, Ázsiáról vagy a római világról.</p>
<p class="p1">A második kérdés már nehezebb, mert itt a stratégiaalkotás területére lépünk.</p>
<blockquote>
<p class="p1">Hasznosak az ilyen konferenciák, szükség van hosszabb lélegzetvételű tanulmányokra, rövid reakciókra, podcastokra, megszólalásokra. Jelen kell lenni azokban a terekben, ahol az emberek információhoz jutnak, ahol kérdeznek és gondolkodnak.</p>
</blockquote>
<p class="p1">Ez sokszor hangzavar, de aki a keresztény nézőpontból szeretne ránézni a világra, annak legyen erre lehetősége! Emellett nagyon fontos lenne, hogy több keresztény legyen jelen az egyetemeken, az oktatásban, a művészetben, a tudományban – minden olyan területen, ahol formálódik az emberi gondolkodás.</p>
<p class="p1"><b>– Van-e létjogosultsága annak, hogy a kereszténység – mint felekezetek összessége – egységesen lépjen fel bizonyos kérdésekben? Jónak tartod-e a felekezetek közötti közeledést Magyarországon?</b><b></b></p>
<p class="p1">– Ezt koncentrikus körökként látom. A legbelső kör az evangélium: ez adja a hitbeli egység alapját. Azokkal tudunk hitben egyek lenni, akik az evangéliumban hisznek. Pál apostol is figyelmeztet arra, hogy hiábavaló a hit, ha nem őrizzük meg az evangéliumot.</p>
<p class="p1">Ez az egység sokszor túlmutat a felekezeteken. Előfordulhat, hogy felekezetek közötti testvéri kapcsolatok mélyebbek, mint egy felekezeten belüliek, ha közelebb vagyunk Krisztus evangéliumához.</p>
<p class="p1">Ezen kívül vannak további körök: például szociális vagy társadalmi kérdések, ahol nem szükséges a legmélyebb hitbeli egység, mégis van érdekközösség. Sok társadalmi kérdésben indokolt az összefogás, mert nagyobb a különbség a keresztény és a teljesen más emberképből kiinduló megközelítések között, mint a keresztény irányzatok között.</p>
<p class="p1"><b>– Életvédelmi vagy etikai kérdésekben tehát működhet az együttműködés?</b><b></b></p>
<p class="p1">– Igen. A mostani konferencián például az emberkép kérdése állt a középpontban, és ebben nagyon hasonló állásponton vagyok a szervezőkkel. Úgy gondolom, hogy az antropológia ma az egyik legfontosabb kulturális kérdés, amely mindannyiunkat állásfoglalásra késztet.</p>
<p class="p1"><b>– Köszönöm szépen.</b><b></b></p>
<p>&nbsp;</p>
<p><em>Kiemelt kép forrása: Axióma Facebook oldala</em></p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/interju/lehet-e-a-kereszteny-nezopont-tarsadalomformalo-ero-interju-dr-szabados-adammal-a-divinity-blog-szerzojevel">Lehet-e a keresztény nézőpont társadalomformáló erő? – Interjú dr. Szabados Ádámmal, a Divinity blog szerzőjével</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">12903</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Nincs mentség? Van reménység!</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/szoszek/nincs-mentseg-van-remenyseg?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nincs-mentseg-van-remenyseg</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 20 Dec 2025 19:26:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Lelkiség]]></category>
		<category><![CDATA[Szószék]]></category>
		<category><![CDATA[hit]]></category>
		<category><![CDATA[ítélet]]></category>
		<category><![CDATA[kegyelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=12287</guid>

					<description><![CDATA[<p>A karácsony, a testet öltés, a földre jövetel kapcsán a Biblia nem hallgat el egy fontos tényt.</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/nincs-mentseg-van-remenyseg">Nincs mentség? Van reménység!</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Ezt pedig maga Jézus jelenti ki a János 15,22-ben a következőképpen: „<em>Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna velük, most nem lennének bűnösök, így azonban <strong>nincs mentség</strong> a bűneikre</em>.” Az „így” arra utal, hogy Jézus eljött, a világosság megjelent földünkön, ezért fénye kontrasztot ad, nyilvánvalóvá teszi a bűnt (János 1,9). Ha nem jött volna el Jézus, ha nem születik meg az Isten Fia – érvel János –, talán még lehetne mentségük az embereknek, mondván: nekünk nem szólt senki, hogy bűnünk van, hogy meg kéne térni! Bár nyilván ez sem teljesen igaz, hiszen az Ószövetség is felvonultat számos messiási előképet, profetikus üzenetet, megtérésre hívó tanítást, mely jelzi: <strong>bűnbánatra van szükség a megmeneküléshez.</strong></p>
<p>Viszont azzal, hogy testben megjelent Jézus Krisztus, mint az Atya küldötte, a Szentháromság tagja, megtörtént az eljövetel, mely nemcsak világosságot hozott, hanem ítéletet is (fog). Igaz, hogy a jól ismert János 3,16 utáni vers arról beszél, hogy „<em>Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy <strong>elítélje</strong> a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa</em>”, az is biztos a folytatásban, hogy az nem jut <strong>ítéletre</strong>, aki hisz őbenne, „<em>aki pedig nem hisz, már <strong>ítélet</strong> alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében”</em>.</p>
<blockquote><p>Érdekes tehát, hogy a híres, szeretetről szóló, valószínűleg legismertebb bibliai mondat után háromszor is leíratott az ítélet kifejezés.</p></blockquote>
<p>Ami késik, nem múlik: Isten kegyelme az, hogy ma még vár, de visszatérésekor, második eljövetelekor tudjuk,<strong> hogy győztes királyként és ítélő bíróként jelenik majd meg földünkön.</strong></p>
<p>Akkor majd nem lesz mentség azoknak, akik nem hisznek őbenne! Lesz viszont mentségünk mindannyiunknak, akik bizalmunkat Isten Szentjébe, a Fiúba vetjük. Ez nem a mi érdemünk. A hitünk is <a href="https://bibliatanulmanyok.hu/2009-2/d/d20090405">Isten ajándéka</a>! Addig pedig még, hála Istennek, van – egy kis – időnk. Mire? Arra, hogy hirdessük a megmenekedés útját, az örömhírt, az embert szerető Isten evangéliumát!</p>
<p>Alapigénk (János 15,22) szentírási bekezdésének címe, kontextusa az, hogy a világ gyűlölni fogja a tanítványokat. <strong>Miért? Mesterük miatt – akit követnek és akit szintén gyűlöltek.</strong> Az ősz egyik legmegrázóbb és legnagyobb hullámverését kavart eseménye az amerikai <a href="https://szabadosadam.hu/charlie-kirk-fordulopont/">Kirk-merénylet</a>. Ott is azt láthattuk, hogy a világ gyűlöli a Jézushoz tartozó bátor bizonyságtevőket. Nem szabad félnünk! Most, az év legkülönlegesebb ünnepén még <em>van</em> mentségük az ellenfeleknek, a kereszténység ellenségeinek is. Adventben élünk.</p>
<blockquote><p>A visszajövetelkor viszont már <em>nem</em> lesz!</p></blockquote>
<p>Itt ért volna véget ez a rövid írás, de – bár nem terveztem – fontos még szót ejtenünk egy aktuális teológiai vitáról! Bármennyire úgy tűnik, hogy intellektuális és nem gyakorlati, ez nincs így. Igenis meghatározó, mit vallunk az örök kárhozatról! Hogy jön ez ide a karácsonyi ünnepkörbe? Ha már fentebb említettem <em>Charlie Kirköt</em>, abszolút pozitív fényben, szólnunk kell egy másik Kirkről (<em>Kirk Thomas Cameron</em> amerikai színész, író, evangélista, televíziós műsorvezető, dokumentumfilmes és producer), aki bibliátlan megjegyzésével – t. i. a pokol nem valóságos, vagy nem <em>úgy</em> valóságos, ahogy azt a Szentírás tanítja – nagy port kavart a Tengerentúlon. Hála Istennek vannak <a href="https://youtu.be/7BBzQG4f-YE?si=-FiA4vTdqSd2eNsO">józan hangok</a>, mint például <em>dr. Albert Mohler</em> evangéliumi teológus, a Kentucky állambeli Louisville-ben működő <em>Southern Baptist Theological Seminary</em> elnöke, vagy a <a href="https://youtu.be/6MUEa2DjAE4?si=AzTShcqHG79pgP-0">karcosabb</a>, de bibliahű <em>Todd Friel</em> a Wretched tv-műsor házigazdája. A <em>Fireproof</em> (Tűzálló) című film főszereplőjeként megismert színésznek, aki az USA-ban már tinédzserként is milliók által ismert „sztár” volt, nincs igaza. A visszajövetelkor vagy a halálakor már <strong>nem lesz mentsége</strong> annak, akit nem Krisztus<em>ban</em> ér majd az a pillanat! 🙏🏻</p>
<p>Kiemelt kép: unsplash.com</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/szoszek/nincs-mentseg-van-remenyseg">Nincs mentség? Van reménység!</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">12287</post-id>	</item>
		<item>
		<title>A Chester Beatty-múzeum gazdag bibliai értékei</title>
		<link>https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/a-chester-beatty-muzeum-gazdag-bibliai-ertekei?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=a-chester-beatty-muzeum-gazdag-bibliai-ertekei</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tóth Krisztián]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 27 Nov 2025 14:54:40 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudásközpont]]></category>
		<category><![CDATA[Biblia]]></category>
		<category><![CDATA[hálaadás]]></category>
		<category><![CDATA[hitelesség]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.igeidok.hu/?p=12221</guid>

					<description><![CDATA[<p>Tavasszal Dublinban jártamkor ellátogattam a Chester Beattybe.</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/a-chester-beatty-muzeum-gazdag-bibliai-ertekei">A Chester Beatty-múzeum gazdag bibliai értékei</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Valójában „véletlenül” történt a dolog, nem terveztem, mitsem tudtam a híres múzeum Bibliát is érintő komoly anyagáról, egyszerűen csak arra jártam. Tehát a <a href="https://www.google.com/search?client=safari&amp;rls=en&amp;q=gondvisel%C3%A9s+providence+toth+kriszti%C3%A1n+evangelikal&amp;ie=UTF-8&amp;oe=UTF-8">Gondviselés</a>nek köszönhetően pont jókor voltam jó helyen, és megismerhettem ezt a különleges gyűjteményt. A múzeumban ugyanis sok más művészeti és archeológiai érték mellett jelentős kora keresztény eredeti fragmentum is kiállításra kerül. Azt még érdemes tudni az ír főváros egyik vezető kulturális létesítményének alapítójáról, hogy <em>Sir Alfred Chester Beatty</em> (1875–1968) az egyik legfőbb műgyűjtő volt a XX. században. Az eredetileg amerikai bányamágnás és filantróp 1950-ben alapította a később komoly és ismert múzeumát. <strong>A gazdag kollekcióba Ázsia, Közel-Kelet, Észak-Afrika és Európa művészeti örökségét hozta össze hosszú évtizedes szorgalommal.</strong> Az egyes vélemények szerint kissé túlzottan az iszlámra fókuszáló gyűjteményből számomra természetesen a keresztény érintettségű anyagok, azon belül is az ókori, bibliai papiruszok voltak felbecsülhetetlen jelentőségűek. Ezeket szeretném röviden áttekinteni és dióhéjban bemutatni a továbbiakban.</p>
<p>A helyszínen elmondták, hogy a kiállított darabok időről időre változnak, ami azt jelenti, hogy aki mondjuk jövőre megy, az valószínűleg az Újszövetség résznél nem ugyanazokat a kora keresztény papiruszokat fogja tudni megtekinteni, mint én idén. Van viszont egy leltár és egy lista, amit átböngészve és a raktárba bejelentkezve külön kérésre bebocsátást és megtekintést nyernek tudósok, doktoranduszok, akár további érdeklődők is. Erre az első látogatáskor még nem volt lehetőségem, mert egyrészt nem is tudtam előre róla, másrészt pedig nyilván előre kell jelezni. A lényeg most, hogy lássuk, mely fontos szentírási részletek eredeti másolatai (ne felejtsük el, hogy nem konkrétan egy ilyet keresünk, hanem számos van – hála Istennek) vannak meg és láthatók az ír fővárosban. Szóval a <span style="color: #33cccc;"><a style="color: #33cccc;" href="https://chesterbeatty.ie/"><em>Chester Beatty</em></a> </span>bibliai papiruszok szentírási szövegek korai papirusz kéziratai. A kéziratok görög nyelvűek és keresztény eredetűek. <strong>A csoportban tizenegy kézirat található, amelyek közül hét az Ószövetség könyveinek részleteit,</strong> három az Újszövetség részleteit tartalmazza, egy pedig apokrif szöveg (Énók könyvének részletei és egy azonosítatlan keresztény prédikáció).</p>
<p>A legtöbb műkincsnek mondható irat a Kr. u. III. századra datálható. A dublini Chester Beatty Könyvtár mellett a Michigani Egyetemen is találhatók még hasonlók – néhány más helyszín mellett. A papiruszokat valószínűleg először illegális régiségkereskedők szerezték meg, emiatt a leletek pontos körülményei nem egyértelműek.</p>
<blockquote><p>Egy beszámoló szerint a kéziratok üvegekben voltak egy kopt temetőben Aphroditopolisz ősi városának romjai közelében.</p></blockquote>
<p>Más elméletek szerint a gyűjteményt Aphroditopolisz helyett a Fayum közelében találták meg, vagy hogy a helyszín egy keresztény templom vagy kolostor volt, nem pedig egy temető. A papiruszokat először 1931. november 19-én tették közzé, bár a következő évtizedben további lapok is beszerzésre kerültek. <em>Frederic G. Kenyon</em> bibliakutató a kéziratokat a<em> The Chester Beatty Biblical Papyri: Descriptions and Texts of Twelve Manuscripts on Papyrus of the Greek Bible</em> című nyolckötetes műben jelentette meg, amely 1933 és 1958 között jelent meg. A papiruszokat általában P. Chester Beatty néven katalogizálják, amelyet egy megfelelő római szám követ I–XII között, kéziratonként egy.</p>
<p>Felfedezésükkor <em>F. F. Bruce</em> bibliakutató kijelentette, hogy<strong> „joggal tekinthetjük őket a legnagyobb bibliai kéziratok felfedezésének Tischendorf <em>Codex Sinaiticus</em>ának felfedezése óta”</strong>.* Minden kézirat kódex, ami meglepő volt az első tudósok számára, akik a szövegeket vizsgálták, mivel úgy vélték, hogy a papiruszkódexet a keresztények csak a IV. században használták széles körben. A kéziratok többsége a III. századra datálható, némelyik már a II. századból származik. A kéziratok a tudósoknak a papiruszkódexek szerkezetének megértésében is segítettek. A kéziratok <em>nomina sacra</em> néven ismertek, amelyek a kereszténységben szentnek tartott nevek/szavak speciális rövidítései. Egy figyelemre méltó példa erre a P. VI, amely az Ószövetség egyes részeit tartalmazza. A Jézushoz nyelvileg kapcsolódó Józsué név szent névnek számított, és így is rövidítették.</p>
<p><img fetchpriority="high" decoding="async" data-attachment-id="12235" data-permalink="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/a-chester-beatty-muzeum-gazdag-bibliai-ertekei/attachment/chester-1" data-orig-file="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-1.jpg" data-orig-size="604,294" data-comments-opened="0" data-image-title="" data-image-description="" data-image-caption="" data-large-file="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-1.jpg" class="aligncenter wp-image-12235 size-full" src="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-1.jpg" alt="" width="604" height="294" srcset="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-1.jpg 604w, https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-1-300x146.jpg 300w" sizes="(max-width: 604px) 100vw, 604px" /></p>
<p>Mivel a tizenegy kézirat közül kettő kivételével (P. XI, XII) mind a IV. század előtti időkből származik, jelentős szöveges bizonyítékot szolgáltatnak a görög Biblia létezésére vonatkozóan, <strong>ahogyan az Egyiptomban létezett a Diocletianus-üldöztetések előtt,</strong> ahol állítólag a keresztény könyveket megsemmisítették, és egy évszázaddal vagy még régebben, mint a <em>Codex Vaticanus</em> és a <em>Codex Sinaiticus</em>. A kéziratok számos új szövegvariációt tartalmaztak, különösen mivel az ószövetségi kéziratok <em>Lucianus</em>, <em>Órigenész</em> és mások revíziós tevékenysége előtt keletkeztek, az újszövetségi kéziratok pedig a megfelelő könyvek legkorábbi, mégis meglehetősen kiterjedt példái közé tartoznak.</p>
<blockquote><p>Három újszövetségi kézirat tartozik a Chester Beatty-papiruszok gyűjteményébe.</p></blockquote>
<p>Az első a P. I., és eredetileg egy 110 lapból álló kódex volt, amely a négy kanonikus evangéliumot és az Apostolok cselekedeteit tartalmazta. 30 töredékes lap maradt fenn, amelyek Máté evangéliumának 20/21. és 25/26. fejezeteinek két kis lapját, Márk evangéliumának 4–9., 11–12. fejezeteinek részleteit, Lukács evangéliumának 6–7., 9–14. fejezeteinek részleteit, János evangéliumának 4–5., 10–11. fejezeteinek részleteit, valamint az Apostolok cselekedetei 4–17. fejezeteinek részleteit tartalmazzák. Az evangéliumok sorrendje a nyugati hagyományt követi: Máté, János, Lukács, Márk, illetve az Apostolok cselekedetei egyes részeit. Ezek a töredékek a III. század első felére datálhatók.</p>
<p>Az második újszövetségi kézirat a Chester Beatty-gyűjteményben P. II, és egy kódex volt, amely a kb. 200-ból származó Pál leveleit tartalmazta. A kéziratból ma nagyjából 85 levél maradt fenn a 104 lapból, amelyek a Rómaiakhoz írt levél 5–6., 8–15. fejezeteit, a Zsidókhoz, az Efezusi, a Galata-, a Filippi és a Kolossé-leveleket és gyakorlatilag az 1–2Korinthusiakhoz írt levél és az 1Thesszalonika 1–2., 5. fejezeteit tartalmazzák. A lapok részben elhasználódtak, aminek következtében minden lap alján néhány sor sajnos elveszett. A kézirat a Chester Beatty Könyvtár és a Michigani Egyetem között oszlott meg. A P. III az utolsó újszövetségi kézirat, 10 lapot tartalmaz a Jelenések könyvének 9–17. fejezeteiből. Ez a kézirat szintén a III. századból származik, és a már fentebb említett Frederic G. Kenyon bibliakutató a kézírást meglehetősen durva betűtípusúnak, vastag formájúnak és kalligráfiaigény nélkülinek írta le.</p>
<p>Megjegyzendő még, hogy a Chester Beatty-papiruszok utolsó kézirata, a XII, Énók könyvének 97–107. fejezeteit, <strong>valamint egy ismeretlen keresztény prédikáció részleteit tartalmazza,</strong> amelyet <em>Szárdiszi Melitón</em> II. századi apologétának tulajdonítanak. A kézirat a IV. századra datálható és az Énók könyve, „Énók levele” néven szerepel a kéziratban.</p>
<p><img decoding="async" data-attachment-id="12234" data-permalink="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/a-chester-beatty-muzeum-gazdag-bibliai-ertekei/attachment/chester-2" data-orig-file="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-2.jpg" data-orig-size="453,246" data-comments-opened="0" data-image-title="" data-image-description="" data-image-caption="" data-large-file="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-2.jpg" class="size-medium wp-image-12234 alignright" src="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-2-300x163.jpg" alt="" width="300" height="163" srcset="https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-2-300x163.jpg 300w, https://www.igeidok.hu/wp-content/uploads/2025/11/Chester-2.jpg 453w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" />A fenti képek a négy evangéliumból származó idézeteket, illetve a szeretethimnuszt (1Korinthus 13) tartalmazzák. Ez utóbbi különösen kedves (volt) számomra, és nagyon meg is hatódtam, amikor egy vékony üveg mögött eredetiben láthattam. Személyes szál, hogy az esküvőnkön a szeretethimnusz vége, az 1Korinthus 13,13 volt az (egyik) alapige: <em>„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.”</em> Azóta ha eszembe jut, illetve ha az órára nézek épp akkor, gyakran megesik, hogy küldök <em><a href="https://www.igeidok.hu/author/toth-szabo-veronika">Veroniká</a>nak</em> egy sms-t 13 óra 13 perckor – kifejezve hálámat érte! <a href="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/amerikaban-nemzeti-unnep-a-halaadas-napja-az-unnep-tortenelmi-hattere">Hálaadás</a> <em>(Thanksgiving)</em> ünnepéhez (idén november 27-e, csütörtök) közeledve ebben az évben <strong>én az emberi kapcsolataim mellett Istenért és Isten szavának hitelességéért és számos történelmi és régészeti bizonyítékáért (benne a kéziratokért) vagyok hálás,</strong> mert ez az jelenti, hogy megbízható forrásból tájékozódhatunk életünk legfontosabb kérdései tekintetében! Ennek az írásnak a célja is az volt, hogy tudjuk, lássuk és higgyük: megalapozott a hitünk!</p>
<p>* Bruce, Frederick Fyvie (1934): &#8220;The Chester Beatty Papyri&#8221;. <em>The Harvester</em>. No. 11., 163. o.</p>
<p>The post <a href="https://www.igeidok.hu/tudaskozpont/a-chester-beatty-muzeum-gazdag-bibliai-ertekei">A Chester Beatty-múzeum gazdag bibliai értékei</a> appeared first on <a href="https://www.igeidok.hu">IgeIdők Magazin</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">12221</post-id>	</item>
	</channel>
</rss>
