A vele való kapcsolatban a döntés jogát mégis ránk bízta.

Áldó napsugarat, éltető körülményeket, a föld termését, az élet csodáját, működését mindenki rendelkezésére bocsátja, de a személyes kapcsolatnak feltételei vannak.

Az Ószövetségben még saját népe körében is elutasítást kap az Úr. Megjelent mint Szabadító, méltósággal mint Seregek Ura, gyengéden mint jó Pásztor, de népe mást akart, mást választott.

Eközben Lelkét ígéri Isten, hogy népét megelevenítse, hogy az új szívüket betöltse, életük jobbra forduljon. Utat készít Isten a menny és a föld között, aztán a földön kezd munkálkodni az Útkészítő. Az idők teljességében Isten szélesre tárta a menny ajtaját, és még szorosabbra fonta kapcsolatunkat. Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust küldte közénk. Angyalok hirdetik jövetelét, ott vannak vele a megkísértés heteiben, erősítik a Gecsemáné-kertben, és hirdetik feltámadásának jó hírét.

Amikor az Úr Jézus „visszamegy” a mennybe, azt ígéri, hogy mégis itt marad mindig, a világ végezetéig. Ígéri, hogy elküldi a Szentlelket, aki segít nekünk, aki vigasztal és vezet.

És beteljesedik az ígéret.

Pünkösdkor mintha a már kitárt ajtó még szélesebbre nyílna, áradóan hömpölyög a Lélek, Isten Lelke, a Szentlélek. Aki csak engedi, azt szeretettel emeli fel és vezeti, viszi a bűnbánat útján a megtéréshez, a bemerítkezéshez. Micsoda változás a szent városban.

Csaknem két hónapja kiáltották a „Hozsánnát”, mert Jézus bevonult a városba. Aztán üvöltötték a „Feszítsd meg!”-et, hogy elveszítsék a szentet, az igazat. Átélték, látták a sötétet, ami nagypénteken a városra borult, és most megtérők sorakoznak az apostolok elé, mert szíven találta őket az ige, mert a Szentlélek ereje sodorja, viszi őket.

MI jöhet még?

Isten nem zárta be az ajtót. Ma is hív, ma is vár, szíved lakója szeretne lenni. Engedd, hogy téged is megváltoztasson, betöltsön, megtérítsen, engedelmességre késztessen!

„Isten élő Lelke, jöjj! Áldva szállj le ránk!”

The post Megnyílt az ég appeared first on IgeIdők Magazin.

Kisgyermekkorom emlékei jönnek elő, amikor várakozással tekintettünk előre az ünnepre, és előttem van édesapám, amint egy jókora dobozt bevitt a belső szobába, és amikor nővéremmel rákérdeztünk, hogy mi van benne, akkor sejtelmesen mosolygott. Mi már tudtuk, hogy a karácsonyi ajándék lehet az, amit később felfedeztünk az ágy alatt. Jó gyerekek lévén csak néztük, és nem tudtuk, mi lehet benne. Nagy volt a csodálkozásunk, amikor megkaptuk, és kiderült, hogy egy összecsukható szánkó van a dobozban.

Mindmáig előttem van a megajándékozás pillanata, az örömé. Csodálatos volt, élményt nyújtó.

Erre az időszakra esett, amikor még Rákoscsabán, az imaházban kiálltunk a gyereksereggel, és énekeltünk, szolgáltunk. Félszegen, gátlásokkal teli, de a jó hírrel a szívünkben. Beégnek a gyermekszívbe az emlékek, személyek, akikkel ott voltunk. Jolánka néni (dr. Tóth Józsefné) és Békefi bácsi, és a helyszín azóta is előttem van.

Kamaszként Mátészalkán éltem meg sok szép ünnepet. Ha tehettem, mentem édesapámmal a körzetbe, és bekapcsolódtam a szolgálatba egy verssel vagy bizonyságtétellel. Több imaház és ahhoz tartozó személy képe elevenedik fel bennem Mátészalkáról, Kocsordról, Csengerből, Urából, Nagyecsedről, Tiborszállásról, és még folytathatnám, és hálás vagyok a lelkiekben nagyon gazdag ifjúkoromra.

Édesanyám és édesapám tudta, hogy hogy kell az Úrra mutatni, és megtanítottak ünnepelni.

19 évesen már az otthonomtól 600 km-es távolságban, Lentiben ünnepeltem karácsonyt. Miután a teológiára felvételt nyertem, automatikusan elvittek katonának, és az első időszakban álmodni sem tudtunk arról, hogy hazaengednek karácsonykor. Ehelyett beosztottak őrségbe, ami azt jelentette, hogy órákat kellett kint tölteni az őrhelyen, bejárva a kijelölt laktanyaszakaszt, és figyelve az őrtoronyból, hogy minden rendben van-e.

Magányosan, távol az otthonomtól, családomtól, keserűen kezdtem az ünnepet. Szenteste amikor kiérkeztem az őrhelyemre, és leültem az őrtoronyban, nagyon szomorú voltam.

Aztán különleges látogatóm volt. Egy kicsiny, zsebben elférő Újszövetség volt nálam, ami szabálytalan volt, hiszen a laktanyában sem volt szabad Bibliát tartani, de ebben nem engedelmeskedtem a hatalomnak.

Az 1. számú őrtoronyban ültem, és figyelés közben elkezdtem olvasni az Úr Jézus születésének történetét. Olvastam Róla, és láttam Őt, betöltötte a helyet, és betöltötte a szívemet. Mintha a reflektor fénye, amivel pásztáztam a környéket, elhomályosult volna, mert Krisztus fénye beragyogta az éjszakámat. Olvastam, és átéltem, fürdőztem az Úr jelenlétében. Akkor és ott kézzelfoghatóan megéltem, hogy mit jelent az Immánuel valósága, mert átölelt, megvigasztalt, megörvendeztetett az Úr. Hálával emlékezem erre az időre, és ma is erőt ad, ha újraélem.

A legációkra is jó szívvel emlékezem vissza, sok találkozásra, szolgálatra, de itt csak az utolsót említem meg, amikor Komlóra érkeztünk meg feleségemmel és 11 hónapos kisfiunkkal. A testvérek befogadó szeretete sokat jelentett Komlón és Borjádon egyaránt, és hirdettem az evangéliumot, hogy ne féljetek, nagy örömöt hirdetek néktek…

Gyermekeink növekedése, a családi ünnepek emléke is meghatározó számomra.

Szülőként már más a felelősség, hiszen amit egy generációval korábban kaptunk, azt most lehetőségünk van továbbadni. Megalapozni gyermekeink ünnepi élményeit, emlékeit.

Az ajándékok és az Ige együttes jelenléte, a közösen elfogyasztott ünnepi vacsora – áldott emlékeket hoz elő. Egyre jobban változik a besorolás, hiszen nagyszülőként újabb formák, lehetőségek kerülnek elő. Lóci, Huba, Lilla, Lehel, Boróka és Lévi, hat ragyogó szempár, akik ünnepének részesei lehetünk, és akik megajándékoznak azzal, hogy ők hogy élik meg az ünnepet. Ragyog az Úr világossága, mindent beragyog, átjár a fény.

Az utóbbi években új ünneplési forma alakult ki. Felnőtt gyermekeink a szentestét szűk családjukkal töltötték, és mi visszatértünk szüleinkhez. Hálás vagyok azért, hogy erre is volt módunk. Elcsöndesedve figyelni Isten nagyszerű üzenetére, és készülni a nagy találkozásra, ezek is csodás élmények.

2020-ban minden más.

2020-ban minden más. Édesanyám otthonában van, apósom covid-pozitívként kórházban volt, majd karácsony előtt három nappal az Úr kiemelte a földi létből, és a járvány szorításában a gyászban még szükségesebb szeretetet is másként lehet kifejezni egymás felé. Imádkozunk egymásért, és tudjuk, hogy Aki karácsonykor emberré lett velünk van e mostani körülmények között is. Gyermekeinkkel, unokáinkkal is nehéz az óvatos, felelős ünneplés – de ezt kell megélni.

Gyülekezeti életünk is gyökeresen megváltozott, hiszen egy éve még együtt volt az Úr népe, és boldogan ünnepeltünk, most azonban interneten keresztül, a személyes találkozás, érintés nélkül emlékezhetünk. Eközben hiszem, vallom, hirdetem, hogy az Ünnepelt így is jelen van köztünk. Amint a betlehemi pásztorok számára az éjszakát, vagy az én őrtoronyban megélt magányomat átjárta az Úr jelenléte, úgy cselekszik ma is velünk, mert Immánuel, vagyis Velünk az Isten!

Áldott karácsonyt!

Fotó: unsplash.com

The post Karácsony 2020-ban appeared first on IgeIdők Magazin.

Az út kezdetén megállok, hogy reád figyeljek, hogy tanácsod vezesse gondolataimat, hogy jó úton járjak.

Nincs hozzád hasonló Isten sem az égben, sem lent a földön. Te megtartottad minden ígéretedet, hűséges vagy hozzám, bízom benned.

Uram! Kész vagy arra, hogy a szívemben lakj? Számomra ez felfoghatatlan. Megrendülten leborulok eléd, és kérlek, jöjj! Sokszor akarok veled beszélni, szeretném, ha bármikor megszólíthatnálak, és tudom, te is ezt akarod. Tudom, hozzád fordulhatok, ha tanácstalan vagyok, ha terhet hordozok, ha örömtől duzzad a keblem, mert velem vagy. Még akkor is beszélhetek veled, ha rosszat tettem, és összetört a szívem, ha elfogy a reményem, ha nem látok előre.

Szeretlek, Uram! Nagyon szeretlek! Mindent nagyon köszönök!

Köszönöm neked, ha beszélsz hozzám. Tudom, le kell halkítanom magamban mindent, mert szelíden szólítasz meg, nem lármázva. Rád kell hangolódnom, hogy csak téged halljalak. Hangod vezet az úton, és tudom, így nem tévedek el.

Reggel bátran indulok napi feladataim végzésére, és este hálaadással köszönöm, hogy vezettél!

Ámen

The post Imádság valami kezdetekor appeared first on IgeIdők Magazin.