• Rólunk
  • Kapcsolat
  • En
A Mo-i fiatalok 4 fontos jellemzője
A Mo-i fiatalok 4 fontos jellemzője

A magyarországi fiatalok négy fontos jellemzője

Elolvasási idő: 6 perc
Elolvasási idő: 6 perc
Az ezredforduló óta négyévenként nagymintás ifjúságkutatás készül Magyarországon. Annak ellenére, hogy a vizsgált korosztály nem homogén és más-más élethelyzet jellemzi, ezért számos kérdésben éles határok húzhatók egyes alcsoportok között.

Vannak azonban olyan közös jellemzőik, amelyek mentén megrajzolható a karakterük.

 

Nem liberálisak, bár annak szeretnék hinni magukat

A magyarországi 15–29 évesek a házasságot és gyermekvállalást pártoló nézetekkel és a trendekbe illeszkedő, elköteleződés nélküli, individuális tettekkel jellemezhetők. A fiatalok háromnegyede egyedülálló, de ennek ellenére többségük (68 százalék) házasságban szeretne élni. A házasság mellett a gyermekvállalásra mint elköteleződésre vágynak a magyarországi fiatalok, azonban a 2016-os kutatás adatai szerint a 15–29 éves korosztály 14 százalékának van csupán gyermeke. A gyermekvállalás akadályát továbbra is elsősorban anyagi okokra vezetik vissza.

Habár a megkérdezettek többsége magát felnőttként azonosítja (68 százalék), a felnőtté válás klasszikus folyamata elhúzódik, a családalapítás és a gyermekvállalás mellett az önálló élet (szülőktől külön élés) is az ifjúság kisebb részét (24 százalékát) jellemzi.

Nem csupán a népszámlálások, hanem a nagymintás ifjúságkutatás által érintett másfél évtized adatain is érzékelhetjük a vallásosság lassú visszaszorulását.

A vallásossággal ellentétben erős és erősödő magyarságtudat jellemzi a magyarországi fiatalokat, a megkérdezettek 97 százaléka magyarnak vallotta magát 2016-ban.

A nemzeti hovatartozás mellett növekedett azok aránya, akik számára fontos a hazájuk és a magyarságuk, valamint egyéb, a magyar nyelvvel, a magyar néppel kapcsolatban is pozitív véleményt fogalmaznak meg. Mindazonáltal a magyar fiatalok önképe a liberális-konzervatív és a mérsékelt-radikális tulajdonságpárok alapján leginkább a mérsékelt és inkább liberális jelzővel írható le.

 

Aktívabbak és elégedettebbek

A magyarországi tizen- és huszonévesek kifejezetten aktívak a munkapiacon. 2016-ban a megkérdezett fiatalok 54 százaléka dolgozott, és ez az arány erős növekedést mutat a négy évvel korábbi felvételben tapasztalt 40 százalékhoz képest. Az aktivitás növekedésével együtt tovább csökkent az oktatásban részesülők aránya, azonban a nem tanuló és nem dolgozó fiatalok aránya is jelentősen csökkent 2012-höz viszonyítva. Az elmúlt években nem pusztán az oktatási rendszeren belüli fiatalok arányának csökkenését figyelhettük meg, hanem a tanulási vágy tekintetében is folyamatos csökkenést láthattunk, 2016-ban a 15–29 évesek alig harmada (31 százalék) kívánt továbbtanulni vagy csak tanulni még valamit.

A jövőbeli tanulási tervekhez hasonló arányban vannak jelen a külföldi munkavállalási tervek. Habár a különböző adatfelvételi hullámok eltérő módszerekkel végezték a migrációs potenciál megbecslését, elmondható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők aránya 2012-ig emelkedik, majd stagnál.

A külföldi munkavállalás domináns oka az anyagi lehetőségek bővítése, a fiatalok 69 százaléka a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A visszatartó tényezők is változatlanok. A fiatalok szerint az itthon maradás mellett szólnak a családi és baráti kapcsolatok, valamint a hazaszeretet.

Habár az utóbbi időszakban változatlan a külföldre költözést tervezők aránya, az itthoni boldogulásnak (is) jobbak az esélyei. Az anyagi helyzet szubjektív megítélésében a 2012-es adatokhoz képest jelentősen emelkedett a beosztással jól kijövők aránya, és ezzel párhuzamosan csökkent a „hónapról hónapra anyagi gondjaink vannak” kategóriát választóké. A jövedelmi helyzet szubjektív megítélésének értékelése azt mutatja, hogy a fiatalok, saját bevallásuk szerint, jobb helyzetben vannak, mint négy vagy nyolc éve.

 

Digitálisak

Az elmúlt másfél évtized a leglátványosabb trendje a digitális kultúra kiteljesedése. Az ezredforduló óta eltelt évek alatt a 15–29 évesek szabadidő eltöltésében egyre meghatározóbb szerepet kaptak a „képernyős” tevékenységek. A tévé mellé felzárkóztak, majd átvették a vezető szerepet a számítógépek, laptopok, okostelefonok képernyői. A digitalizált szabadidő helyfüggetlen és mégis helyhez, elsősorban az otthonokhoz köthető. A digitális világ nem elsősorban az aktív szabadidő rovására növekedett, a sportolási aktivitás látványosan nem csökkent, inkább stagnált a vizsgált időszakban (a korosztály nagyjából harmada sportol a kötelező testnevelésórákon kívül is). Ugyanakkor 2000–2016 között folyamatosan és látványosan csökkent a kultúrafogyasztás fizikai helyszíneinek látogatása.

 

Nemzedékük problémáit nem tudják konkretizálni

A korábbi évek adataival összevetve a 2016-os eredményeket megfigyelhetjük, hogy a problémaérzékelésben az ezredfordulón a munkanélküliség, a lakáshelyzet megoldatlansága és a pénztelenség szerepelnek a leggyakrabban említett problémák között. Az olyan kevésbé konkrét problémacsoportok, mint a céltalanság, sorrendben csupán a tizedik volt. 2008-ban még mindig a munkanélküliség szerepelt az első helyen, de a céltalanság és kilátástalan, bizonytalan jövő már az élmezőnyben kapott helyet, amelyek szerepe 2016-ra tovább erősödött. Mindebből megállapíthatjuk, hogy ma a fiatalok számára kevésbé határozhatók meg pontosan nemzedékük problémái, amit sokféleképpen magyarázhatunk az általánosan bizonytalan korszellemtől kezdve az ifjúsági életszakasz megváltozásáig.

A nagymintás ifjúságkutatás azonban a fentieknél részletesebb információkkal is szolgál a 15–29 évesekről, ami az ezredforduló óta áll a döntéshozók, ifjúsági szakemberek és kutatók rendelkezésére, hogy általuk megérthetővé váljon a mindenkori ifjúság.

Az eredmények nyilvánosságra hozatala az elmúlt időszakban folyamatosan, lépésenként zajlott. Az első – magyarországi – eredményeket (magyarországi gyorsjelentés) az adatfelvétel zárását követő hónapban mutattuk be, majd fél év múlva a külhoni eredményekről szóló gyorsjelentés is napvilágot látott (külhoni gyorsjelentés). Ezt követően készült el a tanulmánykötet, amelynek megjelenése egyben a nyers adatokhoz való szabad hozzáférhetőséget is jelentette.

Székely Levente

a szerző a nagymintás ifjúságkutatás kutatásvezetője

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp