Lelkem hozzád vágyódik éjjel, teljes szívből kereslek téged. Mert ha ítéletet tartasz a földön, igazságot tanulnak a világ lakói.” (Ézsaiás 26,7–9)
Istenem!
Arra gondolok, hogy minden ösvény, amelyen közlekedni lehet, körül van véve fákkal és növényzettel. Általában az letaposott vagy kialakított út, ahol az emberek járnak.
Köszönöm, Istenem, hogy amelyik úton haladok az életemben, te már ott jártál és előre kiegyengetted előttem. Körülöttem van a védő kezed, hogy ne tévedjek le arról. Köszönöm, hogy igéden keresztül útjelző táblákat is állítasz, hogy merre haladjak.
Köszönöm, hogy minden napszakban erre emlékeztetsz, és erre vágyom minden élethelyzetben. Akkor is, ha a közlekedésem során félelmet kiváltó hangokat hallok. Köszönöm neked, hogy amikor téged kereslek, bátorítasz, hogy ne adjam fel.
Ha baleset érne, köszönöm, hogy te bekötözöd a sebeimet és meggyógyítasz engem. Köszönöm, hogy erőt adsz elviselni a fájdalmaimat. Imádkozom azok családjaiért, ahol valaki olyan balesetet szenvedett, hogy ő nem élte túl. Vigasztald és karold fel őket szereteteddel!
Kérlek, ha emberi mulasztás vagy felelőtlenség miatt következett be a baleset vagy betegség, szolgáltass igazságot velük szemben. Köszönöm a helyre igazításodat. Köszönöm, hogy olyan jó közel lenni hozzád.
Dicsérlek téged, mert tőled sok mindent tanulhatok. Kérlek, tanítsd meg embertársaimat ezek felismerésére és elfogadására. Akkor is, ha ítélkezned kell felettük a tévedéseik miatt.
Ámen.
Majnár Zsolt
