Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot. Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.” (Zsoltárok 36,6–10)
Istenem!
Hálát adok, mert az egyik éjszaka ezt az éneket juttattad eszembe: A hegyek s tengerek felett folyóid zúgják, hogy szeretsz. S én megnyitom szívem, hogy gyógyításod szabaddá tegyen. Örvendek igazságodon, magasztallak minden napon. Örökké éneklek, és szereteted áldom. Mindig csak rólad énekelnék, mindig csak rólad énekelnék.
Köszönöm a sok szép gyümölcsöt, amelyeket fogyaszthatunk ebben az időszakban. Köszönöm azt a bőséget, amit adsz nekem, akár azok elfogyasztása által. Csodálom jóságodat, amit irántunk kifejezel gondoskodásod jeléül. Örülök, hogy nincs értékesebb a te hűséges szeretetednél.
Uram, ha az időjárást nézem, egyik helyen kánikula és szárazság van. A másik helyen pedig felhőszakadások és áradások tapasztalhatóak. Köszönöm, hogy minden esetben nálad található a menedék. Hozzád jövök segítségért, és kérlek, gondoskodj az esetleges ítéletidő, tragédia áldozatairól.
Köszönöm, hogy úgy ismerhetlek, hogy nálad van az élet forrása. Ha kiárasztod lelkedet, megújítod az emberek életét és a termőföldet. Ezeket a veled való kapcsolat által érthetem meg igazán. Mindenféle fennakadást a te segítségeddel lehet megszüntetni és helyre igazítani. Köszönöm, hogy ebben is adsz világosságot és útmutatást. Add, hogy minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel.
Ámen.
Majnár Zsolt
