134. Ígéret a gondviselésről

Elolvasási idő: 2 perc
Elolvasási idő: 2 perc
„Mert én, az Úr vagyok a te Istened, aki fölriasztom a tengert, hogy zúgnak hullámai. Seregek Ura a nevem! 

Igéimet adom a szádba, és kezem árnyékával takarlak be, amikor újra kifeszítem az eget, és alapot vetek a földnek, Sionnak pedig ezt mondom: Az én népem vagy!” (Ézsaiás 51,15–16)

Istenem!

Figyelve a körülöttünk levő világban történő szomorú eseményeket, szeretnénk megérteni a valós és igaz híreket. Köszönjük, hogy igazságodban élünk és arra törekszünk, hogy téged keressünk. Segíts meg, hogy mindennap rád hallgassunk, amikor viharos élethelyzetbe kerülünk! Ez alapozza meg életünket.

Köszönjük, hogy megvigasztalsz, ha elcsüggedünk, és erőt adsz a küzdelmeinkhez.

Segíts visszaemlékezni, milyen sokszor megáldottál és megerősítettél bennünket, amikor bajban voltunk! Benned bízunk, ha körülöttünk zúgnak a baljós érzelmeket kiváltó történések.

Köszönjük, hogy nem a félelem árnyékában kell élnünk, hanem kezed biztonságot és védelmet adó árnyékában. Köszönjük, hogy te nem feledkezel meg rólunk, és nem fordítasz hátat, hanem megszabadítasz a feszültségeket okozó érzésektől. Hálát adunk, mert megérinted a szívünket és szánkat, amikor nekünk adod az igédet.

Adj erőt, hogy meg tudjam erősíteni a megfáradtakat beszédeddel! Hadd éljék át minél többen a külső és belső felüdülést! Köszönöm, hogy kifeszíted és megerősíted a körülöttem levő védelmi korlátokat. Add mindehhez az öröm, a vidámság és hálaadás érzését! Dicsérlek, mert nemcsak a földre vigyázol, hanem én is hozzád tartozhatok.

 

Ámen.
Majnár Zsolt

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp