Az eredete bizonytalan, de tény, hogy több évszázados hagyománya létezik.* A legjobb április 1-jei vicceken mindenki nevet – még az is, akit megtréfálnak. Manapság annyi információ zúdul ránk, hogy nehéz különbséget tenni a valóság és a hazugság között. Előfordult, hogy egy április 1-jén közzétett hírrel (amit viccnek szántak) pánikot keltettek. Máskor a valós figyelmeztetést pedig tréfaként értelmezték az emberek. Az 1946. április 1-jén bekövetkezett földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár tombolt végig Alaszka partvidékén és a Hawaii-szigeteken.
Az áldozatok száma azért lehetett ennyire magas, mert a legtöbben tréfának vették a vészjelzést…
Nem tudom, hogy ki miként van ezzel, de jómagam nagyon szeretek nevetni. A tiszta, szeretetteljes humor, amellyel másokat nem bántok meg, nem hozok kellemetlen helyzetbe, és ami nem kelt félelmet senkiben, felüdíti a mindennapjaimat. A humor gyakran átsegít egy-egy feszült helyzeten a házasságban, a gyermeknevelésben vagy a konfliktusok megoldásában. „BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak” – állapította meg Gyökössy Bandi bácsi. Istennek nagyon jó humora van, és a képmására történt teremtettségünk ékes bizonyítéka többek között a játékosság, a viccelődés és a tréfálkozásra való képességünk. Tény, hogy a bűnbeesés óta a humornak mocskos oldala is lett… Sajnálatos módon a közbeszédet meghatározó tényezőként tarthatjuk számon az egy-egy népcsoporttal, foglalkozással kapcsolatos vicceket. A kabarék világa tele van pikáns jelenetekkel. A mai felfokozott hangulatban pedig röpködnek a bohócfejek, a másokat lealázó „humoros” megjegyzések. Dunát lehet rekeszteni durván bántó mémekkel, rágalmazó, fenyegető humorral, és sajnálatos módon nemegyszer találkozunk mások halálán viccelődő megjegyzésekkel…
A Bibliában több helyen olvashatunk a bolond emberről.
Arról, hogy miként gondolkodik, hogyan beszél és mit cselekszik. A Zsoltárok 14,1-ben például ez áll: „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten!” (RÚF) A Károli-fordításban: „Azt mondja szívében a bolond: Nincs Isten.” Isten létezésének elfogadása nem intelligencia vagy ismeret kérdése, hanem a hité. Egy szívbéli meggyőződés, amely lehetséges akár briliáns elmék számára, de képzetlen, akár írni-olvasni sem tudó emberek is lehetnek mélyen hívő keresztények. J. John evangélista** szerint a „Nincs Isten” kijelentés ironikus, mert az ilyen megállapításhoz mindenhol jelenlévőnek, mindentudónak és mindent látónak kell lenni. Ezeket a tulajdonságokat kizárólag csak maga Isten birtokolja. Nem az bolond, aki kérdéseket tesz fel, hanem az, aki nem keresi a válaszokat. Nagyhéten különösen megerősödik bennem Pál apostol gondolata: „Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.” (1Korinthus 1,18)
Az Isten nélküli élet értelmetlen, de vele minden értelmet nyer. Jézus azért jött a földre, hogy teljes életünk legyen, vagyis azok legyünk, akiknek ő megálmodott minket, úgy éljünk, ahogy ő eltervezte (János 10,10b). Ha létezik Isten, akkor az életemmel egy napon el kell számolnom előtte. Máté evangéliumának 7. fejezetében Jézus egy példázatot mesél a bölcs és a bolond emberről. Az előbbi kősziklára, az utóbbi homokra építi a házát (Máté 7,24–27).
A fenti igeversek arra bátorítanak, hogy élvezzük az életet az év minden napján, tréfálkozhatunk is, de ne legyünk bolondok!
Sem áprilisban, sem máskor…
Forrás:
* https://www.penzcentrum.hu/otthon/20260330/mit-unneplunk-bolondok-napjan-bolondok-napja-eredete-nepszokasok-mirol-nevezetes-aprilis-1-1196219.
** https://www.facebook.com/reel/2111805349607621.
Kiemelt kép: unsplash.com
