Egy szexuális zaklatás anatómiája

Elolvasási idő: 14 perc
Elolvasási idő: 14 perc
A teljes cím valójában Egy szexuális zaklatás anatómiája avagy a fiatal József konfliktusa Potifár feleségével. A bibliai József történetét, bár több ezer éve játszódik, az teszi maivá, hogy ráismerünk azokra a lelki és fizikai jelenségekre, amelyek szemernyit sem változtak az idő során.

A szereplők, a díszletek, a társadalmi rendek ugyan nem azonosak a jelen korszakéval, de az emberi viselkedési normák, a gondolkodásmód, a szenvedély ugyanaz maradt. Ahogyan akkor, most is génjeink és környezetünk határozzák meg helyünket a társadalomban.

A Józsefről és családjáról szóló történet az egyik legteljesebb családhistória a Bibliából.

A leírás nem törekszik aprólékos részletekre, amelyek elterelnék a figyelmet a lényegről, hogy hogyan lesz egy elkényeztetett héber gyerekből Egyiptom teljhatalmú ura, és hogyan kíséri végig életét Isten. Mégis, olykor azért egészen részletesen írja le – mintegy külső szemlélőként – nemcsak a történéseket, hanem az érzéseket, a szenvedélyt, a gondolkodásmódot is, mert a Biblia az életről beszél. Amikor olvassuk, egy magasabb intelligencia pontos leírásait, történeteit követhetjük.

Az egyiptomi történelem második átmeneti korában vagyunk. Az őslakosok életét egy északról jött barbár[1] népcsoport, a hykszoszok[2] irányítják. Elfoglalják a trónt, a közigazgatást, irányítják a hadsereget, minden vezető pozícióban vagy ők, vagy a hozzájuk lojális embereik vannak. Tökéletesen beépülnek a megszállt ország minden szegmensébe. Felveszik az őslakosok kultúráját, szokásait, életvitelét. Neveiket is megváltoztatják, hogy még kevésbé tűnjenek ki a tömegből. Igazi humanoid parazitaként szívják a társadalom vérét. Uralmuk néhány évtizede alatt folyamatosan növekszik az ellenszenv irányukban, a felszín alatt érlelődik az ellenállás is. Ebben az ellenséges légkörben az elnyomók egészen másként viszonyulnak a bevándorlókhoz, jövevényekhez, esetünkben még a rabszolgákhoz is.

A héber származású József rabszolgaként kerül az országba. Potifár[3], a fáraó testőrségének parancsnoka veszi meg izmaeli kereskedőktől. Kr. e. 1682-t írunk.[4] Az elfoglalt, magas rangú hivatalnoknak szüksége van egy fiatal, értelmes fiúra, aki házában és birtokain elvégzi a feladatokat. Nyilván érdeklődött a kereskedőktől az „áru” minősége iránt. Az izmaelita kereskedők pedig a néhány hét alatt, amíg Egyiptomba értek a gyógyfüvekkel, balzsammal és mirhával megrakott tevéikkel, alaposan megismerhették Józsefet, és ennek tudatában adták el.

Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei, 1906. Magyar Nemzeti Galéria

Mit mondhattak el Józsefről ezek a kereskedők?

A tizenhét éves fiú kimagasló intelligenciával rendelkezik, szép termete, szép arca van. Valószínűleg egy nomád előkelőség fia, mert a modora, a tartása és a viselkedése arra enged következtetni, hogy kis korában elkényeztették. A keze finomsága erről árulkodik, hogy nem szokott a fizikai munkához. De mintha nem lenne tisztában a helyzetével, folyton arról beszél, hogy vele van az Úr. Folyton az apjáról és a testvéreiről beszél, meg arról is, miféle álmokat látott, amivel kivívta testvérei ellenszenvét, sőt apja feddését is. De arra nem talált magyarázatot, miért gyűlölték annyira testvérei, miért hagyták sorsára egy Dótán környéki kiszáradt kútban. Pedig az álmok nem hazudnak, nem hazudhatnak – mondogatja. Látszik, hogy nagyon össze van zavarodva ez a fiatalember. De jó vásárt csinál vele, aki elviszi.

Potifár megveszi, és ezzel kezdetét veszi József egyiptomi karriere. Mert a testőrök parancsnoka hamarosan megtapasztalja, hogy mit jelent az, amiről a kereskedők is beszéltek. A fiatal héber fiún valóban Isten áldása van, mert akármihez fog, az sikerül neki.

„Látta az ura, hogy vele van az Úr, és mindazt eredményessé teszi az Úr, amihez hozzáfog. Megnyerte József a jóindulatát, és a háziszolgája lett. Azután háza felügyelőjévé tette, és rábízta egész vagyonát. Attól fogva, hogy házának és egész vagyonának a felügyelőjévé tette, megáldotta az Úr az egyiptomi ember házát Józsefért, és az Úr áldása volt egész vagyonán, ami a házban és a mezőn volt. Ezért Józsefre bízta egész vagyonát, és semmire sem volt gondja mellette, legfeljebb csak arra, hogy megegye az ételt.”[5]

Ez a látszólag idillikus kép − ha nem ismernénk Isten tervét, hanem lelki jelenségek kiindulópontjaként tekintenénk rá − előrevetíti egy család drámáját. Adva van egy tehetséges, fiatal héber rabszolga, aki urának elnyeri minden tekintetben a bizalmát, adva van egy kötelességtudó, egyiptomi arisztokrata, aki nyakig ül a hivatali posztjával járó munkában, és őrlődik a személyes és hivatali élete között, és van egy unatkozó, elhanyagolt feleség, akiről minden kommentár úgy beszél, mint könnyűvérű csábító, de azért vessünk egy pillantást elfogulatlanul a szituációra. Mert ez a nő azért kibírt tíz évet a fiatal, jó testű, szép arcú rabszolga mellett, és az a bizonyos szexuális zaklatási jelenet is hordoz magában érdekességeket, még akár József későbbi életére vonatkozóan is.

A huszonhét éves fiatalember magán hordozza a felnőttkor középső szakaszának néhány markáns elemét. Normál esetben erre az időszakra esik az elért életszínvonal megszilárdítása, az önző anyagiasság veszélyével. A családi élet struktúrájának kialakítása is ide tartozik, a külön utak kísértésével. Ezek a jelenségek tetten érhetők József életének e szakaszában, csak éppen nem a saját életszínvonalát stabilizálja, és nem a saját családjának az életét rendezi be.

A szexuális élet terén is változások lehetnek ebben az időszakban, tekintettel az új hódítás iránti vágy fokozódására. De talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy József még szűz az adott pillanatban. Nemcsak a zaklatási jelenetből következtethetünk erre, hanem abból is, hogy a cselekmény írója beékeli a történetbe Júda és Támár esetét, ami azt erősíti, hogy mennyire fontos a vérvonal tisztasága Jákob családjában és Isten ígéretének kiteljesedésében. József megtartja az otthonról hozott erkölcsi tanítást, aminek következménye, hogy állhatatos (és szűz) marad. Tetten érhető a jelenetben az érlelődő küldetéstudat. Nem feledkezett meg az álmokról, és itt válik világossá, hogy inkább lelki, mint testi ember.

A szenvedélyes asszony – mai értelemben vett – szexuális zaklatása a történet egyik csúcspontja.

A Potifár család szempontjából egy családi krízis, József szempontjából, valamint üdvtörténeti szempontból hatalmas erőpróba, ami kihatással bír a választott nép további sorsára.

Ezen a ponton elgondolkozhatunk azon is, hogy miként alakul a zsidó nép sorsa, hogyha Jákob nem kényezteti el Józsefet, ha testvéreiben nem alakul ki emiatt gyilkos féltékenység és indulat, ha nem adják el Egyiptomba rabszolgának, ha nem kerül egy olyan kaliberű emberhez, mint Potifár, akinél gyakorlatilag alkalmassá válik arra, hogy elvezessen egy országot. Siker és megaláztatás egyformán alakítja József életét.

„Ezek után az történt, hogy Józsefre szemet vetett urának a felesége, és ezt mondta: Hálj velem!”[6]

Guido Reni: József és Potifár felesége (kb. 1630)

 

Guido Reni – az olasz barokk festészet kimagasló egyénisége – egy év alatt kétszer is megfestette a témát. Szándékosan választottam az ő megközelítését, mert egyrészt nem használja ki a Potifár felesége iránti általános ellenszenvet, másrészt a csábítás (kétségbeesettség) nem a ruhák hiányában, inkább a mozdulatokban és a tekintetekben látszódik. Az ehhez hasonló moralizáló narratívák népszerűek voltak a XVII. századi Európában. A bibliai történetet feldolgozó festmény – az ellenreformáció szellemében – figyelmeztetésként szolgált a testi vágy és a női kísértés veszélye ellen. Reni képi megfogalmazása hordoz egy rejtettebb üzenetet is: az erény és az integritás megőrzése nem mindig nyeri el jutalmát azonnal, néha hosszú türelmet és Istenbe vetett hitet igényelnek.

Guido Reni: József és Potifár felesége (1631)

 

Nehéz ezt a jelenetet objektív módon értelmezni. A hívő ember szemében egy hűtlen és buja feleség csábításának lehetünk tanúi. De mi történt ezzel az asszonnyal, hogy vágyának és szenvedélyének így átszakadt a gátja? Milyen folyamat játszódott le a ház úrnője és a rabszolga között, ami ilyen drámai kitárulkozást okozott az egyik fél részéről. Azt gondolom, nemcsak József lélektani fejlődését láthatjuk ebben, hanem egy középkorú nő összezavart érzelmeit is.

„Ő azonban vonakodott, és azt felelte ura feleségének: Nézd, az én uramnak semmi gondja sincs mellettem háza dolgaira, és rám bízta egész vagyonát. Senki sem nagyobb nálam ebben a házban. Semmit sem tiltott el tőlem, csak téged, mivel te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!”[7]

Az idézett szakasz sok mindenre magyarázatot ad. Egyrészről láthatjuk József ragaszkodását mind földi, mind égi urához. Másrészről az asszony viselkedésének mozgatórugóira is fény derül.

A ház ura valójában József, a család feje már régóta egy héber rabszolga, ezt ő maga is megerősíti és az asszony sem tagadja.

A munkamániás[8] férj életének döntő többségét a fáraó udvarában tölti. Teljhatalmat és teljes bizalmat adott szolgájának, csak egy dologban nem teljes a kép. Már csak a testi kapcsolat hiányzik a ház valódi ura és úrnője között. A probléma viszont az, hogy mindenki szereptévesztésben van. A jogos úr csak „enni jár haza”, a szolga, bár jóhiszeműen, de elfoglalja a ház urának pozícióját, és az unatkozó asszony, aki látja kiteljesedni a héber fiatalemberben az erőt, a tehetséget, a rátermettséget, a családfői jellemvonásokat, be akarja tölteni hitvesi kötelességét. Hálj velem! (Te vagy ennek a házak a valódi ura, így az enyém is!)

József menekül a részben önmaga gerjesztette állapotból, és az asszony is átlátja reménytelen helyzetét. Nem maradhat minden a régiben, nem maradhat egy fedél alatt azzal, akihez szenvedélyesen kötődik, akibe gyakorlatilag szerelmes. Egy első pillantásra felháborítóan igazságtalan megoldást választ, és erőszakossággal vádolja Józsefet, de lehet érezni, hogy a kényszerű ötlet még jól jöhet a tarthatatlan helyzet feloldására és a bosszúra is.

Potifár haragra gerjed a hír hallatán, de valóban haragszik? Valóban elhiszi, hogy tíz éven át megbízható szolgája meg akarta erőszakolni a feleségét?

A következmények nem ezt támasztják alá.

„Fogta Józsefet az ura, és abba a börtönbe vetette, ahol a király foglyait tartották fogva; ott volt börtönben.”[9]

 Nem ölette meg, pedig megtehette volna, nem száműzte, pedig megtehette volna, nem csukta a köztörvényesek közé, ezt is megtehette volna, inkább egy magas rangú foglyoknak fenntartott börtönbe csukatta. Potifár nem felejtette el a tíz év szolgálatát Józsefnek, de érezhetően ráébredt, hogy meg kell szabadulnia riválisától, a feleség is megszabadult a számára kísértésként jelen lévő szolgától, és József is megszabadult az egyre elviselhetetlenebb helyzetből, és továbbléphetett küldetésének beteljesítésében. Azt se felejtsük el, hogy egykori ura még többször igazgatja szolgájának életét egészen addig, amíg a kamaszkorban látott álom valóra válik és Egyiptom teljhatalmú ura lesz. Nem tartom valószínűnek, hogy ez ment volna a fáraó bizalmasai közé tartozó testőrparancsnok mentori ajánlása nélkül, csak az álomfejtésekre alapozva.

József életében az álom és a vezettetés nagyon nagy hangsúlyt kap. Mind a földi valóságban, mind a transzcendens létben. Fizikai mentorként kíséri őt Potifár, ez a tiszteletre méltó, művelt, kifinomul gondolkodású ember, aki atyja helyett atyja, lelki mentorként pedig Isten van jelen és igazgatja életét, hiszen látható sérülések nélkül éli át ezeket a nehéz éveket. Józsefben a rendkívüli szellemi adottságok egyesültek a világos gondolkodással, a kötelességtudással, az emberszeretettel és az Isten iránti engedelmességgel, ami az Ószövetség egyik legnemesebb alakjává teszi. Élete makulátlan volt, ami egyik őséről sem mondható el.

 

Mikes Balázs

[1] Ezek a hódítók csak az egyiptomiak szemében voltak barbárok. Sémiták voltak, akik könnyen befogadták az egyiptomi kultúra számos elemét, átvették a hieroglifikus írást. Királyaik egyiptomi neveket vettek fel. Gyakorlott kereskedők voltak, áruszállító hajók hatalmas flottájával rendelkeztek. A régészek rengeteg hykszosz nevet tartalmazó tárgyat fedeztek fel a Közel-Keleten, e kor leginkább megfogható egyénisége Hinan király.

[2] Az egyiptomiak a hik-khasze, vagy hekau-hasztu, görögösen hykszosz névvel illették őket. Ezt a kifejezést, amelynek jelentése: „idegen ország törzsfőnöke” vagy „puszták fejedelme”, a Középbirodalom óta használták vándorló nomád törzsek megnevezésére.

[3] Potifár (héb. „az, akit a nap ajándékozott”; helyesebben Poti-Ferász), Putifár: a fáraó kincstárosa, a testőrség parancsnoka (1Mózes 37,36; 39,1). 37,36: a név kiegészítés 39,1–23 alapján, mely eredetileg szintén nem tartalmazta a nevet. A Biblia többször is egyiptomi származására utal.

[4] A Biblia kronológiája szerint József i.e. 1699-ben született és 17 éves korában adták el, vagyis i.e. 1682-től szolgált Potifár házában. Ezt a kronológiát erősíti meg David Rohl, aki III. Amenemhat idejére teszi József egyiptomi tartózkodását, aki 1678-tól 1634-ig volt Egyiptom uralkodója. Merész állítás ez, de a legelfogadottabb dátum József születésére. Dolgozatomban ezt vettem alapul.

[5] 1Mózes 39,3–6.

[6] 1Mózes 39,7.

[7] 1Mózes 39,8–9.

[8] Egyes források (pl. Hedwig Falk: A Genezis idején, Evangéliumi Kiadó) eunuchként tüntetik fel Potifárt, mert ezt a tisztséget csak ők tölthették be. Ez a feltételezés magyarázatot adna a feleség viselkedésére, de arra nem, hogy miért tíz év után próbálja meg elcsábítani Józsefet.

[9] 1Mózes 39,20.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp