Csendes éj, szentséges éj – történet az ének mögött

Elolvasási idő: 5 perc
Elolvasási idő: 5 perc
A festői Salzburg tartományból, amely a zseniális W. A. Mozartot adta a világnak, alig 30 évvel később indult világhódító útjára az egyik legismertebb karácsonyi ének.

Azonban a csodás tájon élő emberek nagy szenvedéseket éltek át hasonlóan más közép-európai nemzetekhez. A katasztrófák, háborúk, éhínség, nélkülözés, klímaváltozás, járványok, elvándorlás sajnos végigkísérték az emberiség történelmét. Nem volt ez másképp a 19. század első húsz évében sem.

Európát napóleoni háborúk dúlták, katonák terrorizálták a lakosságot. Mindezek lezárásaként békeszerződések következtek, melyek íróasztalokon új határokat húzva fokozták a szenvedést, településeket, családokat szétválasztva például Tirolban, Felső-Ausztriában, Salzburg tartományban, így a Csendes éj szülőhelyét, Obendorfot is szétszaggatva. A közeli, addig önálló Salzburg érseki várost lefokozták járási központtá, és Ausztriához csatolták (Müncheni szerződés, 1816). Ezekkel a változásokkal rengetegen elvesztették a megélhetésüket, és a sok szenvedésnek nem volt vége,

a nehézségek folytatódtak immár az egész világon.

A Tambora-vulkán kitörése 1815 áprilisában (Sumbawa sziget, Indonézia), és a vele járó cunami, vulkáni por és szélvész miatt hatvanezren haltak meg. A vulkánkitörés rekordméretű volt, 8-as skálán 7-es, szuperkolosszális erősségű, ami csak Santorini elpusztulásához fogható (Égei-tenger, kb. 3600 évvel ezelőtt).

Akkoriban a hírek lassabban érkeztek Európába, így a katasztrofális vulkánkitörésről szóló híradás is, viszont az emberek érezték a rettenetes változásokat, melyeket az apró vulkáni részecskék légkörbe kerülése okozott a teljes északi féltekét beborítva. A bolygó átlaghőmérséklete 0,7-0,4 fokkal csökkent, komoly mezőgazdasági károkat okozva. A klímaváltozás az élet minden területét összezavarta. Nyáron hó és jég esett, folyók léptek ki a medrükből, éhínséget és járványokat hozva Kínától Kanadáig, Indiától Európáig.

Az 1816-os „nyár nélküli” év miatt az USA-ban és Európa több pontján éhínség pusztított, Dél-Európában tífuszjárvány tört ki.

A zavar megakasztotta az esős évszakot Indiában, összesen három aratás maradt ki, az éhínség miatt kolerajárvány tört ki a Gangesz mentén, a betegség Moszkváig is eljutott. Az aszály miatt a takarmánynövények pusztulása érintette az állatokat, a közlekedésre használt lovakat. Ezért történhetett, hogy a katasztrófa egy találmányt is hozott: a kerékpárt.

Európában 200 000 ember hunyt el járványok miatt és az éhínség következtében. Az emberek Isten büntetésének tekintették a történéseket, és apátiába süllyedtek.

Ebben az apokaliptikus időszakban született Mariapfarrban 1816-ban Joseph Mohr segédkáplán tollából a Csendes éj (Stille Nacht) szövege a sok szenvedést megélt emberek vigasztalására.

Feltehetően a templomban található festmény ihlette a szerény, csodás tenor hangú, gitáron kiválóan játszó papot a vers megírására. Az emlékmúzeumban többet is megtudhatunk Mohr atyáról, bár soha nem engedte, hogy arcképet készítsenek róla.

1818 karácsonyán barátját, a salzburgi Arnsdorfban tanítóskodó Franz Xaver Grubert kérte fel, hogy komponáljon az eredetileg hat versszakos költeményhez egy dallamot. Mindketten nehéz körülmények között nőttek fel és közvetlenül érintettek voltak a szenvedésekben. Szívükön viselték a reményvesztett híveket, és karácsonyi énekükkel a megváltás és az isteni szeretet üzenetével próbáltak lelket önteni a csüggedt szívekbe.

A dallam két énekszólamra és gitárra íródott bensőséges hangú bölcsődal siciliano ritmusban, 6/8-ban, német nyelven, ami nem volt akkoriban kézenfekvő.

A Csendes éj eredeti kottája (© SalzburgerLand Tourismus, Foto: Kathrin Gollackner)

Több feltevés van arra nézve, hogy eredetileg miért nem orgonán kísérték. Egérrágta orgonafújtatóról, de legalábbis elromlott hangszerről regélnek, azonban valószínűleg Mohr döntött a gitárkíséret mellett, mivel az éneket Oberndorfban az éjféli mise után, a templomi betlehem mellett adta elő Mohr és Gruber. Ebben az is érdekes, hogy a gitárkíséretet akkoriban nem tekintették méltónak templomi szolgálathoz.

Gruber később több variációt is készített az énekre, és megérhette első sikereit, valamint örökül hagyta a pontos keletkezésének történetét.

Csendes éj – emlékkápolna Oberndorfban (© SalzburgerLand Tourismus, Fotograf: Eva-Maria Repolusk / eva trifft) https://blog.szallas.hu/csendes_ej_salzburgbol_a_vilagsikerig/)

Pár évvel később egy orgonaépítő, név szerint Carl Mauracher vitte el Tirolba, ahol az 1830-as évek elejétől tudatosan ápolták a tiroli népzenei hagyományokat. Így tiroliak, egy zillertali vándorárus testvérpár énekelte el a lipcsei karácsonyi vásáron 1831-ben.

A Németalföldre, Európa több részére és Oroszországba nagyon hamar eljutott az ének, a 19. század végére már az USA-ban is ismerték, és misszionáriusok az egész világon elterjesztették.

Azóta 300 nyelvre és dialektusra fordították le, magyarul is több fordítása létezik. 2011-ben nyilvánították az UNESCO szellemi kulturális örökségének részévé.

„Ez a béke dala, amely tele van határokat átlépő spiritualitással. És ez időtlen. Ez a világ minden jóakaratú emberéé.” (Kasparek Gottfried professzor)

 

Baloghné Kovács Magdolna

karnagy, zeneirodalom-tanár, Király-König Péter Zenei AMI Szeged

 

St. Florianer Sängerknaben – Stille Nacht

 

Szeged, 2023. 01. 12.

https://www.salzburgerland.com/hu/innen-ered-a-csendes-ej/

https://afoldgomb.hu/magazin/a-foldgomb-2015-junius-julius/apokalipszis-1815-1816

 

 

 

 

 

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp