The post Orvostudomány és hit a családban appeared first on IgeIdők Magazin.

„Akkor megváltozott bennünk valami”… minden család és pár életében menetrendszerűen megérkeznek olyan kihívást jelentő élethelyzetek, amelyekben erőnk, tudásunk, lehetőségeink határára érkeztünk, és megkerülhetetlen a mélyreható változás. Ilyenkor a megújuláshoz mindannyiunknak új gondolatokra, új megoldásokra és új erőforrásokra van szükségünk. A változásnak ezek a kegyelmi pillanatai lehetőséget adnak arra, hogy a régit meghaladva új módon kapcsolódjunk egymáshoz, önmagunkhoz és Istenhez. A műsor a sokunkat érintő párkapcsolati és családi élethelyzetek hátterét és lehetséges megoldásait mutatja be családi történeteken keresztül.

A műsor a PAX Televízió tulajdona.

The post Élet a családban – A gyógyulás csodája a családban – dr. Baráth Éva appeared first on IgeIdők Magazin.

Ami hat ránk, a kapcsolatainkra, azzal foglalkozni kell, és megvizsgálni, hogyan állíthatjuk a szolgálatunkba. Nézzük, hogy is van ez a mesterséges intelligencia esetében:

„Akkor megváltozott bennünk valami”… minden család és pár életében menetrendszerűen megérkeznek olyan kihívást jelentő élethelyzetek, amelyekben erőnk, tudásunk, lehetőségeink határára érkeztünk, és megkerülhetetlen a mélyreható változás. Ilyenkor a megújuláshoz mindannyiunknak új gondolatokra, új megoldásokra és új erőforrásokra van szükségünk. A változásnak ezek a kegyelmi pillanatai lehetőséget adnak arra, hogy a régit meghaladva új módon kapcsolódjunk egymáshoz, önmagunkhoz és Istenhez. A műsor a sokunkat érintő párkapcsolati és családi élethelyzetek hátterét és lehetséges megoldásait mutatja be családi történeteken keresztül.

A műsor a PAX TV tulajdona.

The post Élet a családban – dr. Mihalec Gábor – Mesterséges intelligencia a családban appeared first on IgeIdők Magazin.

„Akkor megváltozott bennünk valami”… minden család és pár életében menetrendszerűen megérkeznek olyan kihívást jelentő élethelyzetek, amelyekben erőnk, tudásunk, lehetőségeink határára érkeztünk, és megkerülhetetlen a mélyreható változás. Ilyenkor a megújuláshoz mindannyiunknak új gondolatokra, új megoldásokra és új erőforrásokra van szükségünk. A változásnak ezek a kegyelmi pillanatai lehetőséget adnak arra, hogy a régit meghaladva új módon kapcsolódjunk egymáshoz, önmagunkhoz és Istenhez. A műsor a sokunkat érintő párkapcsolati és családi élethelyzetek hátterét és lehetséges megoldásait mutatja be családi történeteken keresztül.

The post Élet a családban #14 – Reziliencia a családban – Budai Evódia appeared first on IgeIdők Magazin.

The post Élet a családban #12 – Lehet-e bálvány a tökéletes család? appeared first on IgeIdők Magazin.

„Akkor megváltozott bennünk valami”… minden család és pár életében menetrendszerűen megérkeznek olyan kihívást jelentő élethelyzetek, amelyekben erőnk, tudásunk, lehetőségeink határára érkeztünk, és megkerülhetetlen a mélyreható változás. Ilyenkor a megújuláshoz mindannyiunknak új gondolatokra, új megoldásokra és új erőforrásokra van szükségünk. A változásnak ezek a kegyelmi pillanatai lehetőséget adnak arra, hogy a régit meghaladva új módon kapcsolódjunk egymáshoz, önmagunkhoz és Istenhez. A műsor a sokunkat érintő párkapcsolati és családi élethelyzetek hátterét és lehetséges megoldásait mutatja be családi történeteken keresztül.

The post Élet a családban #4 Női szerepek a családban – Földi-Kovács Andrea appeared first on IgeIdők Magazin.

Rendszabályozni a következetesség égisze alatt, és rendet varázsolni a saját közérzet makulátlanságát keresve – na, ez ám a kihívás! Egy ilyen, elkeseredett és zűrzavarral jócskán megfűszerezett napon villant be egy mondat, melyet kutyafuttában olvastam el talán valamely facebookos poszt szalagcímében vagy egy cikk kiemelt jeligéjeként – már nem is emlékszem. Így szólt: „A rendetlenség az új rend lehetősége.”

Elgondolkodtam, miféle lehetőség rejlik abban, amikor a mosogatóban csetreszek sorakoznak a tisztulást várva, a vasalatlan ruha hegyként meregeti szemét rám, a hűtő üresen tátong, a szájak meg éhesen, éppen ráléptem Mickey egér LEGO-alteregójára, ami a lábujjam és az idegrendszerem egyidejű csorbítását hívta egyszersmind életre, és az incselkedő gyermekek megnevelése is súlyosan időszerűséget követel?!

Amikor minden pattanásig feszül bennem – persze nem látványosan, nem drámaian, csak úgy csendben –, mégis mi az, ami a pillanatok töredéke alatt ennyi fronton rendet teremt?!

A kérdés nyilvánvalóan költői maradt, de a megállapítás, amit ehhez fűztem, nem. Azon tűnődtem, hogy a rendetlenség nem is biztos, hogy a frontális keretek között a legfájóbb, sokkal inkább a lelket sújtja a legádázabb hadviselés gondjával. Ilyenkor ösztönösen nemcsak a környezetünkben, hanem az elménkben, a lelkünkben is rendet szeretnénk: gyors megoldásokat, tiszta struktúrát, kapaszkodókat, pedig lehet, hogy éppen ez a rendetlenség hordoz magában valami újat. Nem túl logikus, de ha jobban belegondolunk, a Szentírás első lapjain sem egy tökéletes, kész világ fogad minket. „A föld pedig kietlen és puszta volt… és Isten Lelke lebegett a vizek felett.”

A teremtés nem a renddel kezdődött, hanem a káosszal. És ami talán még fontosabb: Isten nem megijedt tőle, hanem jelen volt benne. A Lélek lebeg. Igen, e szó jól visszaadja: nem siet, nem kapkod, nem tünteti el azonnal a rendezetlenséget, hanem ott van fölötte.

Talán vannak időszakok, amikor mi is ebben az állapotban vagyunk. Kietlennek érezzük a belső tájakat, pusztaság tárul elénk lelki értelemben véve, a felszínen pedig megannyi megoldatlan feladat, súlyként ránk nehezedő teher magaslik, melyek megoldása, eltüntetése érdekében rójuk a köröket, de hiába minden erőfeszítés, sokszor nem látszik a kiút. Kuszák az érzések, kérdések maradnak válasz nélkül, irányok válnak bizonytalanná. Ami eddig működött, hirtelen nem szolgálja a javunkat, a megszokott rend nem ad biztonságot, a régi válaszok nem fedik le az új kérdéseket. Igazi spirálba keveredünk, és indokolatlan szorongásokba hajszoljuk saját magunkat. Azt gondoljuk, valamit elrontottunk, zavar van a gépezetben, pedig lehet, hogy ez az állapot nem kudarc, hanem kezdet.

Jézus jelenléte is gyakran zavart keltett – hiába gondolnánk azt, hogy ahol ő jelen volt, ott egyenes út vezetett a tökéletesség irányába. Személye a korában felborította a megszokott vallási rendet, kérdéseket tett fel ott, ahol mindenki kész válaszok mentén élt. A farizeusi szabályrendszerrel mit sem törődve Jézus gyógyított szombaton, asztalhoz ült azokkal, akikkel nem illett volna, és emlékeztetett mindenkit arra, hogy a rend akkor jó, ha az életet szolgálja. 

Az életünkben sokszor a rend felbomlása jelzi, hogy a régi formák már nem hordoznak életet. A búzaszem példázata is erről beszél: ami nem hullik szét, ami nem „hal meg”, az egymaga marad. A rendetlenség fájdalmas, mert elvesz, bizonytalanná tesz, lecsupaszít, mégis ez a fájdalom sokszor elviselhetőbb, mint egy halott rend fenntartása, hiszen magában hordozza az egyetlen utat az új reménye felé.

Izrael történetében a puszta sem végállomás volt, hanem átmenet. Egyiptom rendje kiszámítható volt, de rabszolgarend. És bár a pusztában minden sokkal bizonytalanabb volt, mégis ott tanulták meg, ki az Istenük, ott derül ki, mi rejtőzik a szívükben. Isten nem visszavezette őket a régi, kiszámítható biztonságba, hanem átvezette őket a rendetlenségen.

Ha megvizsgáljuk, sokszor saját magunkat is egyfajta „rabszolgaságba” taszítjuk, amennyiben ragaszkodunk a mókuskerék taposásához. De nem ez a terve Istennek az életünkre nézve. Talán nem mindig az a dolgunk, hogy azonnal rendet tegyünk, amint észleljük a rést a pajzson, mint akinek csak és kizárólag erre fókuszál és korlátozódik a küldetéstudata. Be kell látnunk, hogy nem minden szétesés ellenség. Van, amit nem gyorsan megjavítani, nem azonnal orvosolni kell, hanem megengedni, hogy átalakuljon bennünk, formáljon bennünket. Bízni kell abban, hogy ahol most még káoszt látunk, ott a Lélek már munkában van. És tudom, jöhet a kérdés, hogy ebből miképpen lesz vasalt ruha vagy tisztelettudó gyermek. A válasz talán éppen az, hogy nem közvetlenül, nem azonnal és nem varázsütésre. A Lélek munkája ritkán működik gyors megoldásként. Nem spórolja meg a hétköznapok verejtékét, a mosogatást, a vasalást, a nevelést, a kitartást, de átformálja azt a szívet, amely mindezt végzi.

Lehet, hogy a ruha végül mégis csak ki lesz vasalva, a LEGO-k fel lesznek szedve, és a gyermekek is újra és újra tanulnak határokat, de közben valami mélyebb történik: nem a rend kerül a középpontba, hanem a szeretet, nem a tökéletesség, hanem a jelenlét, nem a kontroll, hanem a bizalom.

A külső rend így már nem kényszerű túlélési stratégia lesz, hanem gyümölcs — lassan, türelemmel érlelődő gyümölcs. Mert ahol a Lélek lebeg a káosz fölött, ott előbb születik meg a béke, mint a vasalt ruha. És furcsa módon sokszor éppen ez a béke teszi lehetővé, hogy végül minden a maga idejében mégis a helyére kerüljön.

The post LEGO a talp alatt – Lélek a káosz fölött appeared first on IgeIdők Magazin.

Copyright © PAX Televízió Zrt. Minden jog fenntartva!

The post Élet a családban #1 Apák és fiak a családban – Bolyki László appeared first on IgeIdők Magazin.

The post Miért veszekednek a párok a nyaralás alatt? – 1. rész appeared first on IgeIdők Magazin.

A szülőnek a kisgyermekével korlátlanul és szerető intimitással együtt töltött idő olyan befektetés, amely megér minden áldozatot és lemondást, mert hatását és gyümölcsét a gyermek személyiségében a későbbiek folyamán semmivel nem lehet majd pótolni.

Sok fiatal szülő ringatja magát abban a tévhitben, hogy sürgető feladatai, a családi jövő egzisztenciális megalapozása, vállalkozásának vagy karrierjének fejlődése, saját halaszthatatlan elfoglaltságai, gyermeke tehetségének fejlesztése mások segítségével mind-mind elegendő ok és kifogás arra, hogy miért nem tölt több időt csemetéjével. Sőt, olykor azokat úgy tünteti föl, mintha épp gyermeke jövőjéért tenné mindezt, épp gyermekéért nem áldozna több időt pont rá.

Pedig a megszületett gyermek csak arra vár, hogy végre külső megfigyelőként is láthassa anyját, ahogy beszélget, ahogy dolgozik, ahogy üzletel, ahogy ír, ahogy énekel, ahogy mesél, ahogy vitatkozik, ahogy takarít, ahogy imádkozik, ahogy játszik vele vagy másokkal. Persze apját is ugyanígy láthassa minden dolgában. Mindig velük szeretne lenni. A szülőkön, a gondozókon keresztül szívja magába az egész világot. Minél kevesebbet lehet velük, annál kevesebb szeletet kóstol meg a környezetéből, a világ működéséből.
A kisgyermek attól érzi magát gazdag családban, hogy mennyit csünghet anyján és apján. Anyja és apja szerelmén, ahogy József Attila írja. Mert a kisgyermek igazi gazdagságra vágyik, nem pedig sok pénzbe került tárgyak és élvezetek garmadájára. Erre a téves gazdagságra csak az időt visszatartó szülők szocializálják gyermeküket, hogy nyugtassák saját lelkiismeretüket, vagy teljesítsék környezetük valós vagy vélt elvárását.

Nekik találta ki a fogyasztói társadalom a minőségi időt, hogy legyen mire hivatkozva máskor nem együtt lenni.

Aki szülő lett, annak nem szabad félni az anyagilag visszafogottabb, szegényebb évektől. Mert a gyermeknek korai éveiben nem anyagi bőségre van szüksége, hanem bőséges időre a szüleivel. Elismerést és nagyrabecsülést érdemel minden fiatal szülő, aki bátor ahhoz, hogy gyermekét értékelje a legtöbbre minden gazdagságából, és ezért neki adja a legtöbb időt. Aki ilyen szülő, azt nem fogja megrémíteni az anyagi elszegényedés réme, mert tudja, mi az igazi gazdagság.

A napokban beszélgettem egy háromgyermekes apukával, aki elmesélte, fél éve eldöntötte, hogy ha sokkal kevesebbet is keres, de munkahelyet vált, mert lényegileg akarta sokkal jobban összekapcsolni mindennapjait három kisgyermekével. Hónapok múltán most ő maga is sokkal boldogabb és kiegyensúlyozottabb.

Tehát a szülőnek a kisgyermekével korlátlanul és szerető intimitással együtt töltött idő olyan befektetés, amely megér minden áldozatot és lemondást, mert hatását és gyümölcsét gyermeke személyiségében a későbbiek folyamán semmivel nem tudja majd pótolni.

Háló Gyula

The post A gyermekünkbe befektetett idő semmi mással NEM váltható ki! appeared first on IgeIdők Magazin.