Mit üzen ma számunkra ez a rendkívüli, ősi szerelmi költemény?
Az interneten böngészve fájdalmasan kevés cikket, tanítást találtam a témában, pedig minél többet olvasom, annál több kincset találok benne. A házasság hete alkalmából jöjjön hát egy kis gondolatébresztő az Énekek énekéről, nemcsak házasoknak, hanem minden Biblia-szerető olvasónak! Merthogy majd látni fogjuk: bár a szerelem és házasság központi témák, az üzenet korántsem korlátozódik kizárólag a házaspárokra!
Valószínűleg azért találunk kevés tanítást ebből a könyvből, mert valóban nem könnyű megfejteni a mondanivalóját. Műfaját tekintve ez egy ókori, héber verses költemény. A stílusa, a képi világa, a gondolatmenete ezért több szinten zavarba ejtő lehet a mai olvasó számára, akitől teljesen idegen ez a fajta költészet és gondolkodásmód, amit az akkori kultúrában élő író használt. Nem segít az sem, hogy még a teológusok sem értenek egyet abban, hogyan kell helyesen értelmezni ezt a könyvet, sőt, még jól fordítani sem könnyű minden részét, ezért lehetnek nehézségeink, ahogy magyarul olvasunk. De ne adjuk fel: ha készek vagyunk kis munkával áthidalni ezeket a szakadékokat, csodálatos kincseket találhatunk elrejtve ebben a könyvben
– nem véletlenül akarta Isten, hogy benne legyen a Bibliában!
Ne felejtsük, a költészet, a művészet különleges eszköz Isten kezében arra, hogy megszólítson bennünket általa!
Ahogy említettem, az Énekek énekét többféleképpen lehet értelmezni. Evangéliumi körökben a leggyakrabban elfogadott értelmezések: 1. az allegorikus értelmezés (a menyasszony és a vőlegény kapcsolata jelképezi Krisztus és az egyház kapcsolatát); 2. a szó szerinti értelmezés, miszerint ez egy leírás az Isten szerinti szerelemről, házasságról; 3. ezek ötvözete. Én a jelenlegi tudásom és megértésem szerint a kissé szofisztikált, úgynevezett háromszereplős elméletet tartom a legvalószínűbbnek. Az olvasást nehezíti, hogy talán éppen a sokféle értelmezés lehetősége miatt a legtöbb magyar Bibliában nincs igazán tagolva, szereplőkre osztva a szöveg. A Szent István Társulat katolikus Bibliája, illetve némely angol nyelvű Biblia próbálkozik ezzel, az segítség lehet. Illetve ha több fordításban is olvasunk (pl. Károli), az is sokat segíthet még a történet megértésében.[1] Ha figyelmesen olvassuk, kirajzolódhat előttünk egy nagyon elgondolkodtató történet!
A háromszereplős elmélet szerint az Énekek éneke egy zenés, verses költemény, amit Salamon király akár a saját megtapasztalásáról is írhatott. A főszereplő a menyasszony, akit Salamon király feleségül kíván venni.
De a lánynak van már kedvese: egy pásztorfiú, aki lényegesen szerényebb körülmények között él, mint a király.
Vannak mellékszereplők is, mint az udvarhölgyek kara. A történet feszültségét a kényszerhelyzet adja, amelyben a lány találja magát, és a megoldáshoz az ő döntése vezet majd el, kit választ végül társának.
A könyv elején megtudjuk, hogy Salamon király feleségül akarja venni a lányt, akit már odaígértek neki, valószínűleg egy elrendezett házasság keretein belül (1,4), ami az akkori kultúrában nem volt ritkaság, sőt a Bibliában máshol is olvasunk rá példákat. Az udvarhölgyek is dicsérik a menyasszonyt, aki azonban a király helyett a pásztorfiút szereti, őutána vágyódik (1,5 – 3,5). Ezután megjelenik Salamon, aki dicséri a menyasszony szépségét, és igyekszik elnyerni a kegyeit (3,6 – 4,11). A 3,6–11 versekben leírt jelenet valószínűleg nem esküvő, hanem eljegyzési ünnep.[2] Salamon azonban azzal szembesül, hogy a lány elutasító: „Bezárt kert az én húgom…” (4,12) Ha a kert képe alatt a lány szerelmét értjük, nem pedig a testét, azt is láthatjuk, hogy ezek a versek nem a szexuális kapcsolatról szólnak, mint ahogyan azt sokszor értelmezik.[3] Ezután következik a feszültség, mert a lány elbizonytalanodik: lehet, hogy mégis a királyt kellene választania (4,16 – 5,1)?
Ezek után a lány álmatlanul fekszik az ágyában éjszaka, és vívódik magában az események hatása alatt. Ekkor meglátogatja a pásztorfiú, de a lány hezitál és nem nyit elsőre ajtót neki. Végül mégis utánaered, de akkor a fiú már eltűnt. A lány pedig utánaered megkeresni őt, annak ellenére, hogy az őrök megsebzik és elveszik a menyasszonyi kendőjét[4] (5,2–8). Amikor az udvarhölgyek megkérdezik a lányt, hogy „mivel különb szerelmesed a másokénál?” (5,9), akkor a lány meghozza a döntését, és a pásztorfiúról kezd beszélni. Az udvarhölgyek is segítenek neki megkeresni a fiút, akit meg is talál a kertjében (5,8 – 6,3). Innentől kezdve a lány és a pásztorfiú közötti beszélgetést olvashatjuk. A pásztorfiú kicsit még oda is szúr Salamonnak: „Királyné van hatvan, másodrangú feleség nyolcvan is, leány meg számtalan. De galambom csak egy van…” (6,8–9) Ismerve Salamon életét teljesen jogos a kritika. A könyv további részei (6–8. fejezetek) a lány és a pásztorfiú boldog együttlétéről szólnak, akikről feltételezhetjük, hogy össze is házasodtak végül:
„Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír…” (8,6)
A végkifejletben pedig a menyasszony elmondja a történet tanulságát: Salamon, bármilyen gazdagsággal is csábította, tartsa meg magának a vagyonát – hiszen a lány megtalálta a boldogságot az igazi társa, a pásztorfiú mellett (8,11–12). Feltételezhető, hogy az ily módon kosarat kapott, bölcs Salamonra olyan hatással volt ez a hűség, amit a lány tanúsított a pásztorfiú iránt, hogy költemény formájában leírta ezt a történetet, amiből számos tanulságot meríthetünk ma mi is.
Ez tehát az Énekek éneke háromszereplős értelmezése. Bizonyára ennek az értelmezésnek is megvannak a gyenge pontjai, de mégis a történet szempontjából ezt tartom a leglogikusabb verziónak. Emellett ez a fajta értelmezés egészséges keretet biztosít arra, hogy szó szerinti tanulságokat vonjunk le a házasság természetéről, de ad teret az allegorikus értelmezésre is. Azt gondolom, hogy ez azért fontos, mert ha kizárólag allegorikusan értelmezzük ezt a könyvet, akkor fennáll a veszélye annak, hogy olyan dolgokat is belemagyarázunk, amiket nem kellene. Másfelől, ha kizárólag szó szerint, az emberi szerelem és házasság keretein belül értelmezzük, lemaradhatunk olyan üzenetekről, amiket az Író szeretett volna átadni. Szerintem, ha ez a könyv nem szólna Jézusról, nem kerülhetett volna bele a Bibliába. Milyen tanulságai vannak tehát az Énekek énekének?
A történet ereje abban rejlik, hogy az életről beszél: hullámvölgyekről, magaslatokról, mély érzésekről, dilemmákról, amelyeken minden ember, minden pár keresztülmegy. A kérdés az, hogy hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket. Az Énekek énekében gyakran ismétlődő kifejezés:
„Ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!” (3,5)
Értsük meg, hogy a párkapcsolatban mindennek megvan a maga ideje és helye – ne legyünk ebben türelmetlenek, hanem járjuk végig az utat úgy, ahogyan azt Isten kéri tőlünk! Fontos téma továbbá a ragaszkodás: a pár tagjai akkor is keresték egymást, amikor nem találták egymást. Nem adták fel, hanem kitartottak egymás mellett. Ebből adódik a következő érték: a kizárólagosság. „Szerelmesem enyém, s én az övé vagyok…” (2,16) Ahogyan a lány hűségesen ellenállt a kísértésnek, úgy példa előttünk az, hogy mi is ilyen kizárólagos szeretettel szeressük házastársunkat. Betekinthetünk ennek a házastársi szeretetnek a mélységébe is. Feltűnő az, hogy mind a lány, mind pedig a fiú milyen szépen beszélnek egymásról. A házasságban a kommunikáció nem csak arra való, hogy tényeket közöljünk egymással. Az instant megoldások korában, a felszínesség kultúrájában sok akadálya van annak, hogy el tudjunk mélyülni a szeretetben. De mi legyünk szabadok és kreatívak arra, hogy a szeretetünket igazán kifejezzük a társunk iránt – ahogyan az Énekek énekében is látjuk!
A könyv végkövetkeztetését látva azt állapíthatjuk meg, hogy a szerelem akkor teljesedik ki, ha az szeretetté fejlődik. A szeretet forrása pedig Isten, aki maga a szeretet: „Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, csak megvetnék érte.” (8,6–7)
A szeretet, azon belül a házastársi szeretet tehát olyan dolog, ami Istentől származik, nem tőlünk van.
Házas kapcsolatunk akkor van a legjobb helyzetben, ha szeretetünk a szeretet Istenéből táplálkozik. Ezek tehát olyan tanulságok, amelyeket megragadhatunk a házasságunkra vonatkozóan.
De ennél mélyebb üzenete is van az Énekek énekének. A Biblia több helyen is hasonlítja Isten és az ő népének viszonyát a házassághoz. Ezért bátran gondolkodhatunk azon is, hogy ilyen szempontból mit üzen nekünk ez a könyv. Salamon személyében a vagyon, gazdagság, nagyság kísértése vissza-visszatérő téma. Tudjuk róla, hogy ő maga belebukott azokba a dolgokba, amiket az Énekek éneke megemlít vele kapcsolatban. A lánynak választania kell első szerelme és a világ szemében hatalmas, látszólag ideális férj, a király között. Miközben ott van a pásztor, aki utánamegy kedvesének, és kopogtat az ajtaján. Ez egy nagyon erős kép arra, hogy az embernek választania kell e világ hamisan fénylő, különféle mulandó dolgokat kínáló ura és Jézus között, aki többször is utal magára mint olyan pásztorra, aki keresi az ő juhait. A végkifejletből pedig megláthatjuk, hogy aki Krisztust választja és az ő szeretetében kiteljesedik, olyasvalamit nyer, ami nem hasonlítható semmilyen földi vagyonhoz. A kérdés az, hogy te kit fogsz választani. Azt gondolom, hogy ilyen formában az Énekek éneke értelmezhető egy Krisztusra előremutató üzenetként is.
Az Énekek éneke nem véletlenül került bele a Bibliába.
Hiszem, hogy Isten fontos igazságokat akar megosztani velünk általa. Olvassuk, tanulmányozzuk ezt a csodálatos könyvet bátran! A házasság hetén lehet ez egy közös program házaspároknak. De láthatjuk azt is, hogy nem kell ahhoz házasnak lenni, hogy erőteljes üzenetet nyerjünk belőle. Remélem, hogy ezzel a gondolatébresztővel meghoztam az olvasók kedvét az Énekek éneke mélyebb tanulmányozásához! Engedjük, hogy Isten igéje hasson ránk, legyen forrás az életünkben, akár házasként, akár egyedülállóként olvassuk!
Forrás a háromszereplős értelmezéshez:
https://www.youtube.com/watch?v=sOhyuow-dVE
[1] A különböző fordításokban a verselés is eltérő. A cikkben az új fordítás szerinti verselést és idézeteket használom.
[2] Erre többféle belső bizonyíték van a szövegben. Pl. a 3,11 verset különböző fordítások esküvőként vagy eljegyzésként fordítják. A 4. részben, ami esküvő után a nászéjszaka lehetne, nem történik testi kontaktus. Salamon ott is a menyasszony szót használja (10. v.). Illetve az 5,7-ben azt látjuk, hogy a lányon még mindig van menyasszonyi fátyol, amit jegyesség alatt hordtak az esküvő napjáig.
[3] Értelmezéstől függően valójában kevés testi kontaktus van az egész Énekek énekében, ha van egyáltalán. Hogyha a pár itt még csak jegyesek, akkor kulturálisan és vallásilag sem elfogadott közöttük a testi kapcsolat – lásd József és Mária története. Ez megerősíti azt, hogy a kert képe nem a lány testét, hanem a szerelmét, szeretetét szimbolizálja.
[4] Miért tennék ezt, ha a lány Salamon király után eredt volna?
Fotók: pexels.com
