Kedves Emberek!
Már csak néhány nap, és itt a születésnapom. Nagyon megtisztelő, hogy ilyen sokan rendeztek ünnepséget miattam. Mindenütt arról beszéltek, hogy már csak néhány nap, tehát mindent be kell vásárolni, ami szükséges az ünnephez. Nagyon jó érzés, hogy ebben az évben is ilyen sokan miattam ünnepeltek. Még akkor is, ha nem is tudja mindenki már, miért is ünnepel.
Ez a mostani ünnepem egy kicsit más lesz.
Még a gyerekek és az unokák sem mehetnek most el a szülőkhöz és a nagymamához, nagypapához. Emiatt sokan fogjátok úgy érezni, hogy nem is igazi a karácsony. Hiányozni fognak szeretteitek, akik eddig mindig eljöttek hozzátok. Most hiába várjátok őket, mert nem jöhetnek, nem ülhetnek le az ünnepi asztalhoz, nem gyülekezhetnek a karácsonyfa körül, nem adhatják át ajándékaikat.
És ami a legnagyobb hiány, a legfájóbb szomorúság, hogy nem ölelhetitek meg egymást, akik máshol laktok.
Épp ezért most én szeretnék elmenni hozzátok.
Arra kérlek benneteket, hogy készítsetek nekem is egy széket az asztalnál, a szobában egy helyet, a karácsonyfánál is. Várjatok rám, mert meg foglak látogatni benneteket! Nekem most is szabad bemennem minden házba. És be is fogok menni oda, ahol várnak engem. Nem fogtok látni, de ha igazán vártok, a szívetekben fogjátok érezni, hogy megjöttem.
És attól kezdve együtt ünneplünk: együtt eszünk az asztalnál, együtt játszunk a szőnyegen, együtt énekelgetünk, együtt nézünk filmet, közben beszélgetünk együtt, együtt olvasunk jó könyveket, és végül együtt térünk nyugovóra, hogy másnap együtt ébredjünk.
Akartok-e ünnepelni a születésnapossal?
Ha rám vártok és beengedtek, nem fogtok csalódni: a legszebb ünnepetek lesz velem együtt.
Már csak néhány nap karácsonyig, a születésnapomig. Várjatok nagyon rám, időben megérkezem, hogy együtt lehessünk az ünnepen.
Jézus
