Bámulatos, hogy a technika hogy fejlődik! Gyerekkoromból igazán csak nagyapám ceruzaelemmel működő zsebrádiójára emlékszem, melyet nem győztünk pótolni, mivel a szovjet katonák rendszeresen kisajátították azt a kis kerti sufniból… Vagy emlékszem, milyen nagy szó volt a srácoknak, mikor valaki kvarcórát tudott vásárolni, vagy elemmel működő kis kvarcjátékot kapott ajándékba!… Ma pedig szinte minden elemmel működik a lakásunkban. Érdekességként említem meg, hogy fiaink, Nimród és Éliás egy kedves angol barátunktól elemmel működő villát kaptak ajándékba nemrég, melyet kifejezetten spagettievéshez fejlesztettek ki: a villa körbeforog és magára tekeri a hosszú spagettitésztát… (Hát igen, megáll az ész!)
Néhány elem fontos része életünknek: az alapvető emberi létnek, a kapcsolatainknak, a hívő életünknek, és így a házasságunknak is. De mik is ezek az elemek?
Ebben a cikksorozatban szeretnék néhányat sorba venni, bemutatni, megvizsgálni. Remélem, hogy általuk feltöltődhetünk, megújulhatunk és működhetünk – Isten akaratát betöltve.
A keresztény életnek vannak alapelemei, melyek összességéből áll össze az egész hívő élet.
Az első a hit elem
Mindenki hisz valamiben, hiszen az ember az Istenbe való hitre van teremtve. Valaki egyszer azt mondta, hogy mindannyiónkban van egy Isten alakú űr, amit csak Isten (Krisztus, a Fiúisten) tud betölteni. Addig, amíg nem találkozunk Jézussal, és nem fogadjuk be az életünkbe, valami másban hiszünk.
A Zsidókhoz írt levél 11,6-ban ezt olvassuk: „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.”
A hit nélküli, Isten nélküli ember állapotát Ernest Hamingway amerikai író így fogalmazza meg: „Légüres térben élek, éppoly magányosan, mint egy rádiócső, amikor kifogytak az elemek, és nincs áramforrás, amelyre rá lehetne csatlakoztatni.” Mennyire őszinte, és mennyire nincs igaza! Mert van „áramforrás”, amire rá lehet csatlakozni! „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok…” (Jakab 4,8)
A hit elem nemcsak az Istennel való kapcsolatunkat, hanem az üdvösségünket is meghatározza.
„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.” (Apostolok cselekedetei 16,31) Személyes döntésünk megelőzi a hitet. Krisztust megismerve, megváltó művét elfogadva válok Isten gyermekévé. Aztán elindul egy nagy kaland: a hit szerves része lesz mindennapjainknak. Igazából én már el sem tudom képzelni az életemet, életünket hit nélkül. Az évek során átélhettünk csodákat; Isten megpróbálta többször a hitünket, de még többször meg is áldotta azt… Mindig gondoskodott rólunk, hitbeli lépéseinket gazdagon megjutalmazta. Hitből élni, az Úrra hagyatkozni, mindent elengedni nem könnyű, de Isten ezt várja tőlünk: bízzunk őbenne. Ezt tanuljuk, ahogy a keskeny úton járunk.
Hiszek Isten szavában, az őáltala rendelt lelki, erkölcsi rendben, és abban a rendben, melyet ez a világ mozgat és megtart.
Hiszek a házasságban, a családban, az emberi élet értékében is.
Kapcsolatainknak is fontos eleme a hit. Hiszek a férjemnek, hiszek gyermekeimben, hiszek egy másik ember életének a megjobbításában, a helyreállásában. Alapvetően hiszek az emberek őszinteségében (hú, ezt a mai Magyarországon le merem írni!). Teszek egy próbát. Most, hogy ezt a cikket írom, itt ül mellettem Nimród, a legidősebb fiunk, a másik számítógép mellett. Felteszem neki is a kérdést: „Istent leszámítva, mint ember, miben hiszel?” Nimród, egy kis gondolkodás után így válaszol: „A suliban a tanároknak. Hiszem, hogy amit mondanak nekünk, az úgy is van. Hiszek abban is, hogy ha egy megbízható ember megígér valamit, azt meg is tartja.”
Keresztényként a hitelem is döntő fontosságú.
Mahatma Gandhi mondta egyszer: „Bizonyára kereszténnyé lennék, ha egy keresztény a nap mind a 24 órájában keresztény lenne.” Jó tudni, hogy a Bárány vére minden egyes nap 24 órájában befed, hogy Isten kegyelme és megbocsátása is 24 órás.
A hitelem, a bizonyságom rajtam áll. A cselekedeteim, a szavaim, a gondolataim, a szívbéli hozzáállásom mind-mind bizonyságot tesznek. Sokszor elbukom, bocsánatot kell kérnem. Az élő Isten mégis bennem él és Szentlelke által bennem munkálkodik, így képviselem Isten irántam tanúsított kegyelmét csakúgy, mint keresztény testvéreim milliói a világban. Isten Királysága, az egyház így növekszik több mint kétezer éve.
Aztán itt van a kegyelem, Isten csodás ajándéka.
Ő a minden kegyelem Istene (1Péter 5,10). Mivel Jézus felvitte a keresztfára bűneim büntetését, én kegyelmet nyertem. Mindennapjaimat úgy élem, hogy tudom: még tart a kegyelem. A Zsidókhoz írt levél 13,9-ben azt olvassuk: „Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív…” Fontos kegyelmet gyakorolnunk. Szeretnék Jézushoz hasonlítani, aki „telve volt kegyelemmel és igazsággal” (János 1,14). Néha a beszólásaimmal, a megjegyzéseimmel, a büntetéseimmel mégis kegyetlen vagyok. Ilyenkor nagyon szégyellem magam, bocsánatot kérek, és hálás vagyok Isten kegyelméért.
Megfigyeltem, hogy az új fordítású Biblia a „kegyelem” szó helyett, amit a Károli ír, többször a „szeretet”-et használja. Isten szeretetéről két jól ismert igerész jut azonnal eszembe. Az egyik a János 3,16: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” A másik igerész a János 15,13: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” Jézus ezt tette.
A szeretetről nagyon sokat lehetne írni… A szeretet minden embernek lételeme. Enélkül nem tudnánk élni.
Muszáj, hogy szeressenek bennünket, hiszen akkor érezzük magunkat értékesnek, akkor érezzük azt, hogy elfogadnak minket. Ugyanakkor arra is szükségünk van, hogy mi is szerethessünk. Ki kell mondanunk és éreztetnünk kell: szeretlek, és hallanunk és éreznünk kell, hogy szeretnek minket. Simon András ezt így fogalmazza meg: „Valakitől szeretetet elfogadni annyit jelent, mint megerősíteni őt élete értelmében.”
Isten maga a szeretet, és fontos számára a szeretet.
Amikor az írástudók a legfőbb parancsolatról kérdezték, Jézus így válaszolt: „Halljad, Izrael, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Márk 12,30–32)
„Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül.” (Máté 24,12) Az utolsó időkben az emberek szeretetlenek lesznek (2Timóteus 3,3). Mai, posztmodern társadalmunkban egyre inkább ezt érzékeljük, hogy a körülöttünk élő embereknek nagy a szeretetéhsége. És meg kell tanítani az embereket szeretni. Isten kegyelme/szeretete/hűsége (heszed) „összeolvad”. A házasságban a szeretet és a hűség, az odaszánás és az elköteleződés egymásra épülnek, kéz a kézben járnak. Nekünk itt és most kell a legfőbb parancsolatnak engedelmeskednünk. Sőt! Jézus még egy új parancsolatot is adott:
„ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (János 13,34)
Hiszem, hogy az ezeknek való engedelmesség a szívbéli hozzáálláson múlik. Megvallom: én nem tudok úgy szeretni, mint Jézus (1Korinthus 13), de mégis a kitartó, hűséges szeretetben és az Istennel való kapcsolatomban sokat segít, ha ezeknek a parancsolatoknak igazságain, mélységein gondolkodom, és ezek vezérlik gondolataimat, cselekedeteimet, szavaimat.
Folyt. köv.
MAI KÉRÉS
„Bizonyára kereszténnyé lennék, ha egy keresztény a nap mind a 24 órájában keresztény lenne.”
(M. Gandhi)
Volt Bibliád, Újtestamentumod.
Híveidnek is olvastál belőle.
Elolvastad, kik a boldogok.
És szeretted a megfeszített képét,
a róla szívből szóló éneket.
Keresztyén mégse lettél,
mert nem találtál
24 órás keresztyéneket.
Csak felemásakat,
vagy álszent kizsákmányolókat,
Mesterük szavát meghazudtolókat.
S talán éppen te, a pogány, szerettél,
ahogyan Jézus Krisztus szeretett…
Szavad szíven talál,
mint téged a gyilkos golyó.
Hisz ezer meg ezer
szem kérdi ma is,
amit a tied kérdezett:
hol, merre látni
24 órás keresztyéneket,
egészeket, nem felemásakat?!
S szívemből a kérés felszakad:
Uram, irgalmazz!
Krisztus, irgalmazz!
Bárhova rendelsz és bármit tegyek,
csak arra adj erőt, hogy én is
24 órás keresztyén legyek!
Túrmezei Erzsébet