• Rólunk
  • Kapcsolat
  • En

Férfiként a hétköznapi kihívásokban

Elolvasási idő: 7 perc
Elolvasási idő: 7 perc
2020-ban hatodik alkalommal szerveződött volna a Férfi a pályán találkozó – de a járványhelyzet közbeszólt. A találkozó kapcsán beszélgettünk BARBARICS PÉTERREL, a Baptista Férfimisszió vezetőjével a férfiak hétköznapi kihívásairól és arról, milyen lenne pecabottal a kézben előadásokat hallgatni.
Barbarics Péter

Mióta működik a férfimisszió a baptista egyházban?

A férfimisszió régóta működik az egyházunkban. Különböző formái vannak, a Presbiteri Tanács például a lelki-egyházi ügyek képviseletét viszi. Sok helyen szükség van erre: vannak avatások, szolgálatba állítás, és fontos, hogy áldást adjunk és figyelemmel kísérjük ezeknek a férfiaknak az életét. Korábban volt Diakónusbizottság is, ami szintén a férfiak lelki életére fókuszált. Amikor ebbe a körbe beléptem, akkor is volt már férfikonferencia. Később, amikor hozzám került a szervezés, azt láttam, hogy nem konferenciát kellene szerveznünk, ahol olyan információkat kapunk, amelyeket egyébként is megkaphatnánk, hanem kimondottan a hétköznapi kihívásokra kell fókuszálnunk a férfiak életében.

Melyek ezek a hétköznapi kihívások?

Ha csak a saját életemet nézem, rögtön ezek a felelősségek jutnak eszembe: család, mindennapi feladatok, gyermekek, családi vállalkozás, gyülekezet, gyülekezeti szolgálat, munka, és a lista nem teljes.

Ezeket a szerteágazó feladatokat fontossági sorrendbe tenni az egyik legfontosabb kihívás.

Ha egy férfi a helyén akar lenni, fontos, hogy a családját karbantartsa: rendkívül fontos, hogy boldog legyen a felesége, hogy a gyermekei örüljenek annak, hogy van édesapjuk, vannak szüleik, és legyen mindenkinek valamilyen feladata, legyen mindenki a helyén: iskola, munkahely, később az otthonteremtés, önállósodás. Ezenkívül ott van a munka, gyülekezet és számtalan egyéb felelősség, ahol jó döntéseket kell hozni.

Hogyan tudtok a férfitalálkozók során ebben irányt mutatni?

Lehet tanácsokat adni, de minden család, ember és helyzet egyedi. Vannak alapértékek, alapelvek: például hogy szeressük a családunkat és fogadjuk el olyannak, amilyennek Isten megteremtette őket. A találkozók során ezeket az alapértékeket erősítjük meg, illetve minden alkalommal az élet különböző területeiről próbáljuk összeszedni azokat a dolgokat, amelyek a férfiakat foglalkoztatják, és ezekről beszélgetünk, hallgatunk előadásokat. Amikor elkezdtem ezt a missziót, végeztem kutatómunkát is. Elmentem egy gyülekezetbe, és megkérdeztem külön-külön a férfiakat, hogy mi érdekli őket. Nagyon hasonló témák kerültek elő, ezért ezekre építettük a találkozók programját. Ami mindenki számára fontos volt, hogy az előadók hitelesek legyenek, így ez számunkra is alapvető szempont.

Szerintem egy férfi leginkább akkor érezné jól magát egy alkalmon, hogyha a kezében lehetne egy pecabot, vagy ha közben terepjárót vezethetne. Nem az az ideális, amikor ül egy padban és figyel. Éppen ezért helyezünk nagy hangsúlyt a kikapcsolódásra is. A férfi számára fontos, hogy alkosson, teremtsen. Így ilyen jellegű workshopok is szerepelnek a találkozókon: modellezés, kertészkedés, gépek karbantartása.

Mennyire tudnak megnyílni a férfiak ezeken az alkalmakon?

Az már segítség, hogy csak férfiak vagyunk. De az egy nagy kihívás, hogy a férfiak merjenek segítséget kérni. Ebben sokszor nem elég bátrak. Emlékszem, amikor munkahelyet váltottam, volt egy érzésem arról, merre lenne érdemes továbbmenni. De szükségem volt megerősítésre is, így megkérdeztem öt barátomat a döntéssel kapcsolatban. Mind egybehangzóan arra bátorítottak, hogy lépjek. Nekem ez akkor nagy segítség volt. Szükség van a jó tanácsokra, ehhez pedig tanácsot kell kérni.

Barbarics Péter

Sokat hallunk, olvasunk ma arról, hogy a felnőtté válás, a felelősségvállalás kihívást okoz a férfiak számára. Ez mennyire kerül elő a programjaitok során?

Ma az egyik legnagyobb kihívás, hogy a férfiak akkor, amikor ki kellene lépniük az életbe, nem nagyon akarnak felelősséget vállalni. A fő kérdéseik, hogy milyen munkám lesz, milyen anyagi biztonságot tudok teremteni magamnak, milyen karriert tudok felépíteni, és a legfontosabb célok között szerepel, hogy jól érezzem magam és élvezzem az életet. Szerintem ezzel nincs baj, én is fontosnak tartom, hogy minden nap legyen értékes és élvezzem az életemet, de azt nem tudjuk kikerülni, hogy férfiként vannak alapvető feladataink, amelyekben helyt kell állnunk.

Azt látom, hogy sokszor felborul az értékrend.

A férfiak nem mernek kilépni az életbe, mert félnek, hogy nem tudják azt a színvonalat megütni, amit látnak a szülőknél vagy látnak másoknál. Keressük mindig azt a pontot, hogy mikor lesz már minden kész arra, hogy megállapodjunk, megházasodjunk. Ma sokkal kevésbé népszerű, ha valaki fiatalon megházasodik, és ez a világi trend gyűrűzik be a hívők közé is: udvarlás, együttélés a házasság előtt. Azt látom, hogy ebben a fiúk szenvednek, mert nem tudnak döntést hozni, nem is beszélve azokról a fiatal nőkről, akik viszont várják, hogy valami történjen. Van egy isteni rend, amit nem lehet felborítani, hiába mutatják másképp a mai trendek. Egy egészséges férfi ha szeret egy nőt, akkor vegye el. Mindig a jobbat, szebbet keressük, azt várjuk, hogy a körülmények ideálisabbak legyenek, de meddig lehet ezt csinálni?

Mi oldja fel ezt? Hogyan lehet elégedetté válni?

Szerintem ennek az alapja, hogy Istennel legyünk jóban. A Biblia írja azt, hogy „Akik az Istent szeretik, azoknak minden a javukra van.” Placid atya mesélt az örömolimpiákról, amelyeket a Gulagon szerveztek, ezek tartották életben őket a nyomorúságos körülmények között. Még a Gulagon is lehet élvezni az életet.

Ma arra van szüksége a férfinak, hogy bízzon Istenben.

Elégedjen meg azzal a tehetséggel, amivel született, az adományokkal, amit ő adott, és használja az ő dicsőségére. Ne szégyellje, ha asztalos, ha nem végezte el az egyetemet, ha nincs akkora vagyona, mint a szomszédjának vagy a gyülekezetben másoknak. Azzal elégedjen meg, amije van, és azzal gazdálkodjon, amije van. És ha azon hűséges, akkor léphet egyről a kettőre, és Isten tovább tudja vezetni őt.

Az idei találkozó témája Isten magasztalása lesz. Miért ezt választottátok?

Isten magasztalása azt jelenti, hogy az élet minden területén bármit csinálok és bárhogy csinálom, annak Istent kell dicsőítenie. Ez nemcsak egy vasárnapi félórás éneklést jelent. Isten magasztalása az is, hogyan étkezem, hogyan beszélek a feleségemmel, a munkatársaimmal, amikor egy boltba bemegyek, hogyan kérem a parizert. Abban szeretnénk segíteni, hogy az élet minden területén, minden egyes lépésünk az Istent szolgálja, hiszen ez a missziónk, hogy bármit teszünk, Istent mutassuk be a világ számára.

 

A 2020-as Férfi a pályán találkozó a vírushelyzet miatt elmarad.

 

Hegyesi Zita

 

Kiemelt kép: pexels.com

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp