Tényleg rasszisták az amerikaiak? – Interjú

Elolvasási idő: 11 perc
Elolvasási idő: 11 perc
EXKLUZÍV interjú egy amerikai gyülekezet vezetőjével, Jerry Byrddel. Kérdezzük többek között a BLM mozgalom hátteréről is, az ott élők hogyan látják belülről az eseményeket.

Kedves Jerry, ön a texasi First Baptist Church-ben (McKinney, USA) szolgál, és egy nemzetközi missziós szervezet vezető munkatársa. Hogy kerültek képbe a magyarok, illetve a Kárpát-medencében élők? Miért választották ezt a missziós célterületet?

Egy amerikai evangelizációs csoportot egy német lelkipásztor látott vendégül 1973-ban. Amikor aztán Magyarországon jött a rendszerváltás, ez a német lelkipásztor felvette a kapcsolatot az amerikai csoport vezetőjével, és közölte vele, hogy unokaöccse, egy fiatal magyarországi lelkipásztor szívesen fogadna egy hasonló csoportot Amerikából. Feleségemmel éppen Ukrajnába készültünk egy projektre, és megkértek, hogy Kijev felé útközben álljunk meg Budapesten, és ismerkedjünk meg ezzel a magyar lelkipásztorral.

Felvettem hát a kapcsolatot Macher Tivadarral és megbeszéltük, hogy a feleségével jöjjenek ki elém a Ferihegyi repülőtérre, és vigyenek le soltvadkerti otthonukba. Két napon át beszélgettünk arról, hogyan lehetne hatékonyan evangelizálni Magyarországon, és több környékbeli baptista lelkipásztorral is egyeztettünk erről.

Az a döntés született, hogy néhány amerikai csoport meghívást kap Magyarországra, és hat baptista gyülekezettel együtt evangelizálnak a következő évben, azaz 1992-ben.

Milyen missziót végeztek itt nálunk konkrétan? Milyen sajátosságokat tapasztaltak a volt szocialista országokban és ezen belül Magyarországon? Hogy érezték magukat itt?

Az első magyarországi látogatásom előtt csekély személyes tapasztalatot szereztem a kommunista tömbhöz tartozó országokban. Volt egy rövid utam az akkor még kommunista uralom alatt lévő Prágába, de az ottani megbeszélések nem vezettek eredményre.

Kezdetben a magyarországi projektek fókuszában leginkább az állt, hogy segítsünk a magyar gyülekezeti tagoknak a gyülekezeteik környékén élő barátaik és szomszédaik elérésében az evangéliummal. A vendégek szinte kizárólag amerikaiak voltak, és gyülekezeti tagok otthonaiban szálltak meg. Az eredmény főként a gyülekezetek buzdítása volt, akiknek azelőtt, a kommunisták alatt, nem volt lehetőségük nyíltan felvállalniuk Krisztust, és másokkal megosztaniuk a hitüket.

Az önök gyülekezete az elmúlt évtizedekben a többszörösére növekedett. Mivel érték el ezt? Vagyis milyen egy jól működő gyülekezet? Mi az erősségük, mi okozta ezt a fejlődést?

A növekedés zöme városunk lakosságának robbanásszerű felfejlődésének tulajdonítható. Amikor 1980-ban McKinney-be költöztünk, a város lakóinak száma mintegy 16 ezret tett ki. 2000-re ez a szám 55 ezerre, míg 2010-re 130 ezerre ugrott. Jelenleg kb. 195 ezernél tartunk. Gyülekezetünk bővítette épületeit és a munkatársi csapat létszámát is azzal a látással, hogy elérjük ezt a sok ideköltöző embert. Ennek eredményeként sikerült elérni azt, hogy a gyülekezet számbeli növekedése nagyjából lépést tartson a város lakosságának növekedésével. Így jelenleg hozzávetőleg 2500-an járnak a gyülekezetbe.

Évente kb. 200 új hívőt merítünk be.

Dinamikus szolgálatunk van a diákság felé. Hetente mintegy 3-400 középiskolás látogatja összejöveteleinket, és a számukra szervezett többnapos nyári táborunkon 5-600-an vesznek részt. Azt mondjuk, hogy mi egy olyan gyülekezet vagyunk, amely a világot a szívén viseli. Számos misszionáriuscsaládot küldtünk ki Afrikába és Dél-Amerikába, továbbá gyülekezeteket plántáltunk és szolgálatokat támogatunk az USA más államaiban és külföldi országokban is.

A gyülekezet történelme során végig erős és látással rendelkező laikus vezetőséggel volt megáldva.

Az amerikai társadalom a mostani időkben olyan krízist él át, amit még talán sohasem. Az utóbbi hónapokban az európai emberekhez elérő hírek szerint a koronavírus-járvány nagymértékben sújtotta az USA-t. Önök hogyan élték át ezt az időszakot, a környezetükben milyen volt a helyzet? Érintette-e a gyülekezetüket?

Kétségtelenül ez a járvány a legnagyobb válság, amivel az USA-nak a II. világháború óta szembe kellett néznie. Azt megelőzően pedig 100 évvel ezelőtt volt csak ehhez fogható próba alatt az USA: az I. világháború és a spanyolnátha együtt.

Az USA mérete és politikai szerkezete nehézzé teszi az összes államra érvényes döntések meghozatalát. Emellett, a járvány hatása egyenetlen, az országon belül államról államra nagyon változó. A vírus aránytalanul erősen sújtja az idősgondozó intézmények ellátottait. Ezen túlmenően New York és vonzáskörzete, ahol összezsúfoltan élnek az emberek, az, ahol nagy számban adódtak a járvány áldozatai. (Az interjú írása óta eltelt időben ez megváltozott – a ford.)

Feleségem, Janice és én a gyülekezetünk egészével együtt követjük az egészségügyi hatóságoknak az otthon maradásra és a nagyobb számban történő csoportosulások elkerülésére vonatkozó ajánlásait. Az élelmiszer-vásárlást heti egy alkalomra korlátoztuk. Városunk polgárai eléggé óvatosak és szükség szerint segítenek egymásnak.

Gyülekezetünk megszervezte, hogy a fiatal felnőtt tagok segítsék az idősebbeket, ahogy a szükség megkívánja.

Összejöveteleinket átvittük a virtuális térbe. Különféle stratégiák születtek meg a szolgálatok fenntartására, ebbe tartozott az anyagi támogatás emelése is, aminek sikerült is meghaladnia a költségvetésben korábban betervezettet. Isten keze nyomát látjuk mindenütt magunk körül. Jó kapcsolatok alakultak ki a különböző gyülekezetek között. Kiemelném ezek közül azt a rendkívül szoros partneri együttműködést, amely a mi gyülekezetünk (egy multikulturális gyülekezet) és egy főként feketékből álló gyülekezet között működik városunkban a McKinney szegényebb rétegeihez tartozó polgárai körében felmerült szükségek – ideértve az élelmiszerrel való ellátást is – enyhítése érdekében.

Olyan események zajlanak napjainkban az USA-ban, amelyeket döbbenten figyel az egész világ. Ön szerint mi okozta ezt a feszültséget, ami most kitört? Valóban ennyire jelen volt/van a társadalomban a rasszizmus?

Szomorú, de mégis tagadhatatlan tény, hogy az USA a rabszolgaság és rasszizmus rettenetes betegségével született.

A valóság az, hogy az ország egy olyan gazdasági rendszer talaján nőtt fel, amely nem csupán a mezőgazdaságban, hanem az iparban és az építőiparban is rabszolga-munkaerőre épült. Például a Capitoliumot és a Fehér Házat is zömében rabszolgák építették.

A polgárháború után a rabszolgákat felszabadították. Ekkor a fehér társadalom alsó gazdasági osztályához tartozók a felszabadult rabszolgák megjelenését fenyegetésként élték meg. Egy sor olyan törvényt hoztak – népiesen „Jim Crow-törvények” –, amelyek faji megkülönböztetésen alapuló, apartheid típusú társadalmi berendezkedést hoztak létre, különösen az USA déli államaiban.

Sok rendőri szervezet rosszul vizsgázott, és adódtak rendőrtisztek, akik a feketékkel nem bántak a fehérekkel azonos tisztelettel. Példa erre George Floyd rettenetes legyilkolása, melyet egy járókelő a mobilján felvett, mely egyértelműen igazolta, hogy a rendőrtiszt eljárásából mennyire hiányzott a Floyd urat megillető emberi méltóság tiszteletben tartása.

Itt nálunk, Magyarországon nehéz a hírek alapján eldönteni, kinek van igaza. Kinek van igaza?

Az igazi kérdés a következő: „Kik a szemben álló felek ebben a konfliktusban?” Általánosságban beszélve több különböző csoportosulást meg lehet nevezni: a szélső jobb, a szélső bal, az anarchisták, a bűnözők, a fehérek alkotta hallgató többség, a csendes feketék, az aktivisták stb.

A mi gyülekezetünk zömét fehérek alkotják. Tettünk azonban lépéseket annak érdekében, hogy más rasszokhoz tartozók közül is többeket vonjunk be. A jelenlegi körülmények között nagyon elszántan törekszünk arra, hogy gyülekezeti tagjainkat felvilágosítsuk. Június 7-én a főként feketékből álló gyülekezettel karöltve egyfajta „lakossági fórumot” (angolul: „town hall” – a ford.) tartottunk az imaházunkban annak érdekében, hogy segítsünk a „tudatlanoknak” megérteni azt, hogy mi is történik a társadalmunkban manapság. A „lakossági fórum” a következő linken érhető el: https://vimeopro.com/user26119451/first-mckinney-archived-sermons/video/428163764.

Vannak, akik azt mondják, hogy nem elsősorban a rasszizmus az ok, hanem mélyebbre kell ásni. A társadalmi egyenlőtlenség, a szegénység jobban érinti a fekete bőrű embereket, a bevándorló hátterűeket, így nehezebb számukra a felemelkedés lehetősége (drága tandíjak, nehéz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), illetve az eladósodás is jobban fenyegeti ezeket a rétegeket. Ez a társadalmi probléma tört felszínre most? Mit gondol ezekről?

Sok probléma megjelenik a mostani eseményekben. Meggyőződésem azonban, hogy az alapprobléma a rasszizmus. Ez az, ami a most felszínre került szociális problémák eredendő oka. A kérdésben felsorolt dolgok egyike sem az igazi okozója annak, ami napjainkban történik. Véleményem szerint a társadalmi békétlenség oka a fehérek privilegizált volta, együtt a mélyben meghúzódó faji előítélettel és egyenlőtlenséggel.

Mennyire hatja át mindez a gyülekezetek életét? Önöknél hogyan jelenik meg mindez?

A koronavírus-járvány következtében a társadalmi zavargások idején a legtöbb imaház/gyülekezet zárva volt. Egyes gyülekezetek – a miénket is beleértve – elkezdtek istentiszteleteket tartani a szociális távolságtartásra vonatkozó hatósági előírások szigorú betartása mellett, egyben arra kérve az idősebbeket, továbbá a valamely alapbetegségben szenvedőket, hogy ne jöjjenek el az istentiszteletre, hanem online vegyenek részt benne.

Keresztény emberként hogyan látja, milyen megoldásra lenne szükség, mi lenne megvalósítható ebben a helyzetben az önök országában? Mi oldaná fel a feszültséget, mi segítené a helyreállást?

Jó kiindulási pont lenne a nyílt párbeszéd a rendszerszerű rasszizmusról és a fehérek privilégiumairól. A mi gyülekezetünk rendezett egy „lakossági főrumot” ebben a témában, melynek linkjét lásd fentebb.

Nemrég láttam egy videót, ahol egy amerikai gyülekezetben a fehérek letérdelve kértek bocsánatot az előttük sírva álló fekete testvéreiktől az ellenük elkövetett sérelmekért. Lehetne ez egy minta vagy gesztus, ami segítene a helyzet megoldásában a nem hívők között is?

https://www.facebook.com/watch/?v=269903657701016

Úgy vélem, igen. A probléma itt Amerikában a rasszizmus/bűn. Hasznos lehetne, ha a fehérek bocsánatot kérnének a múltbeli rasszizmus bűnéért és azért, hogy elfogadták a fehérek privilégiumait. Gyülekezetünkben több mint 15 éve tudatosan törekszünk arra, hogy fekete tagokat fogadjuk be a gyülekezetbe. A gyülekezetben tanítói szolgálatot végző egyik lelkipásztor (a második a lelkészek között) például fekete.

A missziójuk során az amerikai testvérek saját költségükön vállalják, hogy Magyarországon szolgálnak a helyi baptista gyülekezetekkel közösen. Milyen kapcsolatok épültek ki, és tervezik-e, hogy folytatják a munkát a helyzet rendeződése után is itt Magyarországon?

Nagyon is! Ha Isten is úgy akarja, akkor jövőre újra jövünk. Idénre már 12 csoport bejelentkezett, aztán törölni kellett az idei programot, és újragondolni az egészet 2021-re. A gyülekezetek nagyon készek egyrészről arra, hogy a korábbi években már Magyarországon jártakból újból létrehozzanak egy-egy csoportot, másrészről „újoncok” bevonására is nyitottak.

Sok USA-beli gyülekezet alakított ki mély kapcsolatokat és kötődik erős szálakkal magyarországi gyülekezetekhez és a magyarokhoz is úgy általában. Sok kommunikáció folyik oda-vissza itteni és ottani barátok között, akik már szinte a családjukhoz tartozóknak érzik egymást.

Imádkozunk az önök országáért, a békés rendeződésért. Mit üzennek a magyaroknak?

Üdvözöljük bennetek azt a bátorságot, hogy „idegeneket” hívtok meg egy külföldi országból, hogy együtt szolgáljanak veletek és gyülekezeteitekkel. Üzenetem egyszerűen: Csak így tovább, tartsátok meg ezt a bátorságotokat!

 

Fordította: dr. Bukovszky Ákos, a Magyarországi Baptista Egyház külügyi szaktitkára

 

Az interjú elkészítése óta az USA-ban még inkább eldurvultak az események. Szerkesztőségünk elítéli az erőszak és a rasszizmus mindennemű formáját, történjen ez bármelyik oldalon, mert meggyőződésünk, hogy ez ellehetetleníti a társadalmi megbékélést és együttélést, valamint Jézus erőszakmentességével sem egyeztethető össze.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp