BARÁTOKRA ÉS SZOMSZÉDOKRA SZÜKSÉGÜNK VAN

Elolvasási idő: 5 perc
Elolvasási idő: 5 perc
„Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.” (Példabeszédek 27,10)

Jézus korában ha nagy öröm érte a családot, akkor összehívták barátaikat és szomszédaikat, hogy együtt örüljenek. Akkor is, ha egy eltévedt bárányukat találták meg, vagy egy elgurult drachmát, vagy akár a rég elveszettnek hitt fiú hazatért. Keresztelő János születésekor is a rokonokon kívül a szomszédok is átmentek Erzsébet és Zakariás otthonába, hogy együtt örüljenek.

Persze ha nagy bánat érte a háznépet, akkor se hagyták magukra őket a barátok és a szomszédok. Jézus maga is azonos kapcsolatként említi a kettőt. De így volt ez még gyerek- és fiatalkoromban is. És talán vannak falvak vagy akár városok, de lehet, hogy vannak bérházak is, ahol még ma is tartják ezt a szokást.

Barát és szomszéd

Két teljesen más alapokon nyugvó kapcsolat. Az egyik, a barátság a szimpátia és azonosság erejére épül, a másik, a szomszédság pedig egyszerűen a fizikai közellétre. A családon kívül mindkettőre szükségünk van lelkünk és emberi egészségünk érdekében.

A barát

A gyerekeknél három körből kell kikerülnie a barátoknak: óvoda-iskola, szomszédok (ha vannak), gyülekezet. A hívő szülőknek kell ezeket a barátságokat eleinte táplálniuk, aztán összekapcsolni és őrizni. Aztán megtanítani a gyerekeknek azt, hogy ezek nem egymástól véglegesen elválasztott körök, hanem egymáshoz tartozó kapcsolatok.

Mert így lesz gyermekünk számára magától értetődő az, hogy hitéről természetesen beszéljen nem imaházi barátainak is. De rajtunk kell látniuk a gyerekeknek, hogyan kell ezt csinálni. Ha a gyülekezeti, az ifjúkori és a szomszédban levő barátaink ismerik egymást, mert találkozhattak egymással otthonunkban, programjainkon, akkor lesz kitől tanulni ezt gyermekeinknek is.

Nekünk milyen barátaink voltak és vannak?

Gyerekkori és fiatalkori barátainkat sikerült megőrizni? Van baráti házaspár számunkra? Hogyan ápoljuk ezt a barátságot? Családunknak van, vannak barátai? Mit jelent ez? És szüleink barátaival milyen viszonyt ápolunk? Apánk, anyánk, családunk barátai hol vannak? Milyen barátságok szakadtak meg? Miért? Mi vagy ők szakították el? Időskori barátok hogy lesznek, maradnak? Hogy szerzünk? Időskorban fiatal barátaink hogy lesznek? A múltat kivel tudjuk megosztani majd, ha elmennek a kortárs barátok?

„Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben!”

A barátok nem mindig laknak egymás mellett, de biztos, hogy nem túl messze egymástól, különben hogy járnának össze rendszeresen, hogyan lennének ott egymás életének kisebb-nagyobb pillanataiban. A mai kultúrában az élet olykor távol sodorja egymástól a barátokat távoli tanulmányok, messzire házasodás, külföldi munkavállalás miatt. Emiatt sokszor új barátokat kell találnunk, nem elfeledkezve a régiekről sem. De a közelben is kellenek barátok. Az okos ember mindent megtesz, hogy ne éljen öregkorban sem közelben levő barátok nélkül.

A szomszéd

Rossz szomszédság: török átok. Arany János A fülemile című versében is ott van ez a mondás:

„Hanem a mi Péter-Pálunk

Háza körűl mást találunk:

Zenebonát, örök patvart,

Majd felfordítják az udvart;

Rossz szomszédság: török átok,

S ők nem igen jó barátok.”

Mondják is némelyek, hogy nem lehet a szomszédokkal kijönni. Pedig a régi bölcsek is meglátták a szomszédság igazságát: „Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.” (Példabeszédek 27,10) Talán érdemes ilyenkor elgondolkodni a régi magyarok megállapításán is: „Jó szomszédnak jó a szomszédja is.”

Miért fontosak a szomszédok az életünkben?

Ők hitelesítik vagy kérdőjelezik meg életünket, emberségünket és hitünket. Senki más nem látja olyan közelről a mindennapjainkat. Bármennyire is titkoljuk esetleg előlük, ők mindent értenek már pusztán abból, ahogy elmegyünk otthonról és ahogy érkezünk. Isten rendelt minket egymás mellé. Bár sokszor azt hisszük, hogy mi választottuk őket.

Az Újszövetségi Szentírás görög nyelvében a felebarát szó szó szerinti jelentése: szomszéd. A fizikailag legközelebbi, a hozzánk közel álló ember. Angolul és németül is hasonló: neighbor és nächste. Jézust amikor arról kérdezték, hogy ki a felebarát, akkor ezért válaszolt az irgalmas szamaritánus példázatával. Mert az a felebarát, aki a legközelebbi embertársunk. A bibliai időben a barát és a szomszéd a család után a két legfontosabb kapcsolat volt. Némelyek szerint a szomszédságnak csak vidéken van jelentősége. De ez tévedés. Ahol emberek élnek, ott mindenütt fontos. Bármit is gondolunk róluk, ők az elsődleges referenciáink, mert mindent látnak és tudnak rólunk.

Családtagjainkon kívül tehát egyikőnk sem élhet egészséges életet barátok és szomszédok közelsége nélkül. És alig lehet hiteles életünk a velük való együttélés nélkül. Vigyázzunk rájuk, legyünk jó társaik! Akkor Krisztus használni tud bennünket számukra.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp