Mozduljunk ki! – A Lázbérci víztározó és a rudabányai tó

Elolvasási idő: 6 perc
Elolvasási idő: 6 perc
A következő túraajánlatom a Bükk hegységtől északra elterülő Upponyi-hegység, benne a Lázbérci víztározó és a Kazincbarcikától 15 km-re fekvő rudabányai tó.

Nem annyira felkapott látogatóhelynek számítanak, mint például a közeli Szilvásvárad vagy Aggtelek, amit szinte mindenki ismer, de érdemes felfedezni ezeket a csodás helyeket is.

Ha légvonalban húzunk egy vonalat Miskolc és Ózd közé, akkor elképzelhetjük, hol is van a Lázbérci Tájvédelmi Körzet, a tó pedig a Dédestapolcsány és Uppony közötti szorost tölti fel. Ez a festői környezet a csendet, nyugalmat keresők helye is, ahol árnyas pihenőpadok, horgászhelyek várják az idelátogatókat.

A Lázbérci víztározó Dédestapolcsány felől:

A víztározót az 1960-as évek végén építették a Bán patak felduzzasztásával, megoldva ezzel a környező települések vízellátását. A terület fokozottan védett az ivóvízbázis és a sokféle természeti érték megőrzése miatt. Horgászni engedéllyel lehet, a tó déli oldalán pedig jó minőségű aszfaltozott utat alakítottak ki az autóval, biciklivel, rollerrel, babakocsival közlekedőknek. De az autósoknak behajtani csak engedéllyel lehet.

A tó mellett kényelmes sétát tehetünk akár 5-6 km hosszan, de ha többet szeretnénk, jöhetnek a magasabb régiók. Ilyen az Eszkála- és a Kalica-tető, vagy elgyalogolni Upponyig. Mi az utóbbit választottuk Dédestapolcsánytól indulva a tó melletti úton, aztán ahogy emelkedett a terület, követtük a hegyvidék vonulatait, néhányszor a kiáradt Csernely patakon át, míg elértünk Upponyig.

A lázbérci tó pihenőkkel, horgászhelyekkel

Az országos kéktúra útvonala is érinti a tó környékét. A Szalamandra tanösvényt követve – a sárga-fekete jelzés nyomán – feljutunk az Eszkála-tetőre.

A közeli Kalica-tetőn álló fakereszt a környék nevezetessége is egyben. Ez a Herkó páter keresztje, amelyhez egy érdekes monda vagy történet fűződik. A 17. században élt páterről kiderítették, hogy a gyöngyösi ferences kolostor lakója volt, aki itt akarta mindenáron megállítani a reformáció terjedését. Mivel ez a völgy kettéosztja a hegyvidéki területet, itt húzta meg a határt a felekezetek között: a Bán- és Sajó-völgy a reformátusoké, az Uppony és Sajónémeti környéke a katolikusoké. (Úgy is írhatnám, a palócok és a barkók között.) Ennek a viszálynak az emlékére emelték a keresztet jóval később, a 19. században.

Az Upponyi-völgy az ország egyik legmélyebb szurdoka, de magas sziklafalai még így is szinte alig érik el a 400 méteres magasságot. Igazán kellemes a tölgy, bükk és egyéb más fákkal, bokrokkal szegélyezett úton haladni, élvezni a jó levegőt, felismerni a növényritkaságokat, figyelni az élővilág rezzenéseit. Itt a magas sziklás, nehezen hozzáférhető helyeken fészkel legnagyobb testű bagolyfélénk, az uhu. Több sólyom-, sas-, ölyvféleség élőhelye ez az erdős, sziklás terület. A víz közelsége vonzza a vízimadarak populációit, a számos barlang pedig vagy 18-féle denevérfajnak ad otthont a Bükk hegység területein.

A környék látnivalói közé tartozik még a Dedevár, amelynek csak a romjai láthatók 1 km-re a Lázbérci tótól északra. A másik felkereshető érdekesség a Damasa-szakadék, ami lejtőcsuszamlás következtében alakult ki, fokozottan védett terület. A szűk hasadékokban még nyáron is hűvös marad a levegő, nemritkán havat is találni. A sziklatömbök alatt húzódik hazánk második legnagyobb álbarlangrendszere.

Elhagyva ezt a területet, járműbe szállva északnak vettük az irányt, átkelve a Sajó folyón, kisebb falvakon, egyenesen Rudabányáig.

A rudabányai tóhoz vezető ösvény

A régi vasércbánya helyén keletkezett tavat kerestük fel, ahol lenyűgöző türkizkék színben pompázott a bányató vize. Ezt az itt fellelhető ásványi kőzetek és a közeli zöld növényzet színe adhatta. A természeti értékek megőrzése miatt tilos a tóban fürödni, horgászni, de ásványt gyűjteni szabad.

 

A kilátópontokat érdemes bejárni és a tanösvény ajánlásait követni, ami bemutatja a földtanilag és régészetileg érdekes pontokat. Nemcsak ásványokban gazdag ez a nyitott felszínű terület, hanem az üledékes kőzetekben sokféle ősi állat csontjait is felfedezték a kutatók, például medvekutya, menyétfélék, ormányosok vagy a háromujjú őslovak csontjait. De a legnagyobb szenzáció az ősmajom csontjainak megtalálása volt 1965-ben egy meddőhányóban, ami a Rudapithecus hungaricus nevet kapta. Azóta is folynak ásatások, az összes főemlőslelet kb. 200 darab, koruk 35–8 millió évesre tehető.

 

 

 

 

 

 

 

Ha fel akarjuk keresni a Bányászattörténeti Múzeumot, akkor még a városban, nem a tó környékén keressük, a Petőfi Sándor utca végén, míg a Rudapithecus Látogatóközpont az Óvoda utca 10. szám alatt van. Ez utóbbinak a kertjében ősállatszobrokat lehet látni, főleg a gyerekek fantáziavilágát célozva meg.

A vasércbányászat után itt maradt meddőhányó:

A türkizkék rudabányai tó:

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp