…ahol feltöltődhetünk, művelődhetünk, ahol lépten-nyomon felidézhetjük a múltat a jelenben is.
Megközelíthető: tömegközlekedéssel Miskolc felől a Bánréve–Ózd vasútvonalon, vagy Eger felől. Országúton pedig a 26-os úton Miskolc, vagy a 25-ös úton Ózd felől.
Putnok a Sajó völgyében fekszik, régebben Gömör és Kishont vármegye része volt, most Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozik.
Gazdag történelemmel bír a település, már a neolit korban is lakott volt kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően. Honfoglalás szempontjából a Hanva nemzetséget szokták Gömör megye alapítójaként emlegetni, a putnoki Gömöri Múzeumban többet is megtudhatunk a település múltjáról.
A múzeum épületének a túloldalán található a Gömör Fogadó, ez az épület Putnok egyik legrégebbi épülete is. A több száz éves épületet másfél éve felújították, modernizálták, a fogadóban pedig kávézó is működik. A Gömöri Múzeum gyűjtött anyaga bemutatja az itt működő mesterségeket, néprajzi szokásokat, a település életét különböző korszakokban, de van időszaki kiállításuk is. A képen a Gömöri Múzeumot látjuk belülről.
A múzeummal szemközt a Serényi László téren találjuk a Serényi-kastélyt, ami jelenleg nem látogatható, felújításra vár.
Putnok történetét olvasgatva kiemelnék két nagy földbirtokos családot, akik sokáig meghatározták a település arculatát, életét: az egyik az 1280-as évektől a Putnoky család 300 évig, a másik pedig az 1670-es évektől a Serényi család 1919-ig. A mai putnokiak tiszteletből, hálából a Serényi család több tagjáról is közintézményt, iskolát neveztek el a városban.
Putnok belvárosában számos műalkotás, szobor található, az egyik ilyen a Mohos sétányon levő Szakállas farkas ivókút, amelynek a létrejöttéhez egy itt keringő monda szolgáltatta az ötletet.
A Putnok feletti 385 méter magas Hegyes-tetőre a város közepéből vezet fel a kék ▲jelzés, ugyanezen út mentén van a tíztáblás tanösvény, melynek neve „Farkasnyomon a Hegyes-tetőre”. A városból kiérve először présházak, pincék mellett haladunk, majd hol erdős, hol kopár domboldalon vezet felfelé az út.
A dombtetőn találjuk a 18 méter magas Mátyás király-kilátót.
Érdekes információkat tudunk meg az ismertető táblákról út közben. Egy régi történetre nagyon büszkék a putnokiak, miszerint itt, a kilátóhoz vezető úton, az Urak-völgyében kapáltatta meg Mátyás király a gömöri urakkal lejtmenetben a szőlőt, hogy megtanítsa őket a kétkezi munka és a munkás megbecsülésére.
Panoráma a Putnok feletti Mátyás király-kilátóból:
Putnok feletti domboldal, ahol valaha szőlőhegyek voltak:
Visszatérve a településre bejárhatjuk a régi és új városrészeket, majd induljunk el a környéket megismerni! Kezdhetjük mindjárt északon, nézzük meg Gömörszőlős, Kelemér és Hanva falvakat, bár az utóbbi már szlovák területre esik, oda célszerű autóval utazni. A másik két falut távolsági buszjárattal is elérhetjük.
Gömörszőlős egy varázslatos szépségű kis falu gazdag kulturális élettel, gyönyörű házakkal.
Mindhárom faluban közös, hogy felkereshetjük nagy költőnk, Tompa Mihály (1817–1868) szolgálati helyét is, mivel mindegyikben szolgált protestáns lelkipásztorként.
Keleméren a Tompa Mihályról elnevezett emlékház hét közben 8–14-ig van nyitva, ettől eltérő időpontban bejelentkezés szükséges.
A Tompa Mihály Emlékházban fedeztem fel ezt a plakettet, a gályarabságba hurcolt hitvalló prédikátorok tiszteletére készült: „Az igaznak az emlékezete áldott…” Péld 10,7
Valóban, hiába telt el több mint 350 év, áldozatukat, hitükben kitartásukat, mártír életüket nem feledve áldott az ő emlékük.
A közeli szlovák határ túloldalán, Hanva faluban pedig felkereshetjük Tompa Mihály síremlékét is, a templomdombon áll. Tompa nemcsak megbecsült költője volt nemzetünknek, de igehirdető lelkipásztorként is elismerték, szerették, ő pedig ragaszkodott ehhez a környékhez, különösen Hanvához. A hagyomány szerint amikor el akarták hívni más körzetbe lelkésznek, egyszer így felelt: „A hanvai pap hamvai Hanván hamvadnak el.”
Ebben a hanvai templomban több emléktábla is látható a falakon, az egyiken Beregszászi István gályarab lelkipásztorra emlékeznek (1674–1676). A táblát egy helybeli művész, Igó Aladár készítette 1994-ben. Beregszászi megjárta a pozsonyi vésztörvényszéket, sokáig raboskodott, majd szabadulása után Nyugat-Európában közbenjárt az üldözött protestáns lelkészek ügyében.
A kultúrélmények után jöjjön egy kis gyalogtúra Kelemérről Putnok felé, mindössze kb. 9 km-es út. Kezdhetjük a kék sáv jelzésen, érintve a Mohos-tavakat, a Mohos-földvárat, majd innen áttérve a piros T jelzésre (Magas-bérci tanösvény) elérjük a Forrás-völgyet, ahol műúton – kerékpárút is – érünk Putnokra. Útközben elhaladunk a Putnoki-halastó mellett, ami a Szörnyű-völgyi patak duzzasztásából jött létre. Igazán szép, idilli környezet, álljunk meg egy percre megpihenni, lélekben feltöltődni, mielőtt újra a város felé vesszük az irányt…
