Megközelítése: gépjárművel alig egy óra (60 km); vonattal váci átszállással Balassagyarmat irányába; vagy Vácról buszjárattal.
Egy kis földrajz: A Börzsöny-hegység felszínét a földtörténeti miocén korban vulkáni működések, földmozgások alakították az akkor még meglevő tengerből kiemelkedve. A tenger a későbbiekben feltöltődött, erről árulkodnak a különböző üledékes, andezites rétegek a sziklaletöréseken, feltárásokban, kőfejtőkben. A börzsönyi vulkáni tevékenység mindössze 2-2,5 millió évig tartott, ez aránylag rövid idő, de ezek az események 13–16 millió évvel ezelőtt zajlottak. A tenger pedig legalább 200 millió éven át mindenféle üledékképződéssel alakítgatta a területet. Döbbenetes tudni, hogy például Visegrádnál a Fekete-hegyen sétálva látjuk a rücskös, érdes sziklákat, ki gondolná, hogy korallzátonyon sétálunk?
A Börzsönyben sokfelé láthatunk várromokat, védelmi célt szolgáló telepeket, az évezredekkel ezelőtt itt élők nyomait régészeti leletek sokasága bizonyítja. A legrégebbi humán lelet 25 ezer évvel ezelőtti, de számtalan réz- és bronzkori lelet utal a 3000 évvel ezelőtt itt élők nyomaira.
Sok jelzett túraútvonal kiindulópontja Diósjenő, ahonnan könnyebb vagy nehezebb utakat is bejárhatunk, de most talán ne a Csóványos 938 méteres csúcsával kezdjük!
A XII–XIII. században sok sánccal körülvett, lakótornyos vár épült a Börzsöny hegycsúcsain, jól védhetően, biztosítva a messzire kémlelést, például Drégelyvár, Bibervár, Salgóvár, Kámor, Zuvár, Csehvár, Ipolydamásd. Többségük elpusztult, még romjaik is feltáratlanok.
Diósjenőtől nyugatra, a zöld T jelzést követve, keressünk fel egy valaha volt erődítményt, a Csehvárat! A vár maradványa az azonos nevű csúcson, 526 m-en helyezkedik el, az erődítmény valószínűleg az 1250-es években, a tatárjárás után épült. Többször is végeztek felméréseket, adatgyűjtéseket a vár maradványairól, azonban igazi feltárás még nem volt, de az illegális kincskeresés nyomait mi is láttuk.
Több információ főleg a középkorból maradt fenn róla. A Csehvár mindössze 300 méterre van a falutól, ha csak ez volt az úti cél, vissza is fordulhatunk, vagy követjük a diósjenői erdészeti tanösvényt.
A diósjenői erdészeti tanösvény a falu szélétől ismeretterjesztő táblákkal van ellátva, mindössze kb. 5-6 km hosszú, betekintést ad a környék régi és mostani életéről. A tanösvény a következő táblával is jelzett helyeket érinti: Csehvár, Gál-rét, Mázsaház, Bombatölcsér-tavak, Závoz-nyereg, Gyíkos-kút nevű forrás, majd vissza Diósjenőre. Az útvonal egy darabig a Kemence-patak mellett halad, amely a Börzsöny legnagyobb vízhozamú állandó folyása.
A Börzsönyben több mint 420 forrást jelölnek, némelyik időszakos.
Az alábbi képen a Gyíkos-kút nevezetű látható, ami a foltos szalamandráról kapta a nevét, de helyi legenda is fűződik a névadáshoz. A tanösvény is elhalad a forrás közelében.
A tanösvény érinti a Bombatölcsér–tavakat is, ezek a kerek tavak a II. világháborúban megmaradt bombák felrobbantásával keletkeztek, mára pedig remek vizes élőhelyek az itt élő állatok, kis élőlények számára.
Visszatérve a faluba egy másik izgalmas területet is érdemes ÉNy irányban felkeresni, a Diósjenői Erdei Szabadidőparkot.
Ha ezt a programot választjuk a kikapcsolódásra, figyelni kell a nyitvatartási időre. Hétfőn zárva, keddtől péntekig 8–16-ig, hétvégén 18-ig tart nyitva, belépőjegy-köteles, tehát érdemes tájékozódni indulás előtt. A 4 hektáros parkban rengeteg lehetőség, program várja az érdeklődőket, kisgyermekeseket, családi hétvégékre, osztálykirándulásokra kiváló hely és szórakozás.
Például gombaismereti vagy csillagnéző túra, szentjánosbogár-leső séta, madármegfigyelés is szerepel a park programjai között.
A képen egy saját szedésű rókagomba, az út szélén találtam, de elárulom, még rengeteg van belőlük errefelé.
Még egy ötlet, mit is keressünk fel Diósjenőről kiindulva: a falutól keleti irányban a Kápolna-hegy tetején áll a Kálvária-kápolna, ahonnan körbenézve gyönyörködhetünk a kilátásban.
Megemlítendő, hogy a Kálvária-kápolna 1993-as építésekor Árpád-korabeli falakra bukkantak.
Visszatérve Diósjenőre kelet felé vesszük az irányt a horgásztavakhoz.
Diósjenőn keresztül folyik a Jenői-patak, amely elhagyva a falut DK irányban két tavat is táplál. Ezeket 1917-ben duzzasztották fel, létrehozva ezzel egy horgászparadicsomot. Az első tó neve a Jenői-, a második a Tolmácsi-tó, a kettő közt földnyelv húzódik zsilippel, híddal összekötve. Több mint száz horgászhellyel igen népszerű, üdülőhelyként, lakóhelyként is megállja a helyét.
A tó egyik oldalán meghökkentő emlékoszlop áll egy híres csatára emlékezve. Itt győzte le 173-ban Marcus Aurelius római császár a kvád és markomann törzseket, akik rendszeresen fenyegették a Római Birodalom pannóniai területeit. A rómaiak sokszor portyáztak a Duna bal partján túlra is, a saját területeiket elhagyva, hódítási vagy védelmi célból. Szob és Verőce területén is volt kiépített római védvonal a Duna ezen oldalán, a verőcei római kori őrtorony és hídfő romjait ma is látni a 12-es út széléről, kissé felújított állapotban.
Marcus Aurelius-emlékmű a Jenői-horgásztónál, és a tó:
Megjegyzés: Engem nagyon meglepett ezen a környéken a Marcus Aurelius-emlékmű, így kíváncsiságból kutakodtam a neten, hogy milyen események is történtek azokban az időkben. Két információt is kaptam Kr. u. 180-ról, az egyik, hogy Marcus Aurelius meghalt ebben az évben, és a 17 éves fia, Commodus lett a császár. De nem ez lepett meg, hanem a következő: hogy ez év július 17-én Észak-Afrikában 6 karthagói lakost kivégeztek a keresztény hitük miatt. Ez a kereszténység legrégebbi dokumentált esete az afrikai régióban. Abban az időben már 157 éve, hogy Jézus feltámadt, az evangélium pedig terjedt szerte a világban. Azóta is, rendületlenül, pedig nem szűntek meg az üldöztetések.
