A mintabolt és a műhely éppen úgy Hajdúböszörményben található, mint a hazai csomagolásmentes üzletek zászlóshajója, a Csuporka Bolt. Házigazdáimmal, Judittal és Zoltánnal az üzletükben találkozunk, bár későre jár, de a kávéért beugró törzsvásárló nem jön hiába, megáll a beszélgetés, amíg a kiszolgálás zajlik.
A Hárs Udvar az a hely, ahol az először betérőket is ismerősnek kijáró kedvességgel fogadják, a törzsvendégek pedig családtagnak számítanak itt.
Házigazdáim nem tanulták ezeket a kereskedői fortélyokat, úgy tűnik számomra, egyszerűen zsigerből jön nekik. Judit az ELTE-n doktorált ókori irodalomtörténetből. Férje is „betanuló” csupán jelenlegi feladatkörébe, s bár rendelkezik pénzügyi végzettséggel is, de teológus.
A BAR-lista és annak előnyei
Amikor a kezdetekről kérdezem őket, mindketten hangsúlyozzák, hogy igen korán megtanultak a lehető legracionálisabban gazdálkodni. Ennek oka prózai: még a megismerkedésük előtt egyikük BAR-listára került, így ennek „hála”, a közös életüket úgy kellett felépíteniük, hogy semmiféle hitellehetőséggel nem élhettek. Kemény iskola ez, de beszélgetőtársam szerint ennek köszönhető, hogy most itt tartanak.
Megtanulták, hogy egy kezdő vállalkozásnál 10 Ft nyereségből 12 forintot kell visszaforgatni
A vállalkozás azzal az egyhektáros bodzaültetvénnyel kezdődött, amelyet a házaspár a covid-járvány első hullámában vett bérbe. Tették ezt elsősorban azért, hogy a lezárások alatt legyen lehetőségük három gyerekükkel együtt kimozdulni a négy fal közül.
„Míg megmetszettük az egy hektárt, átbeszéltünk mindent Judittal, tulajdonképpen egy házassági terápián is átestünk, plusz megfogalmazódott bennünk, mivel is akarunk az elkövetkezendőkben foglalkozni”
– emlékszik vissza Zoltán arra az időszakra.
„Augusztusban leszüreteltük a bodzát, hellyel-közzel jó áron értékesítettük, de akkor már láttuk, hogy nem ez a mi utunk. Azt viszont tudtuk, hogy szörpöket szeretnénk készíteni, olyanokat, amelyeket mi magunk is örömmel innánk. Elsősorban saját fogyasztásra, illetve ismeretségi körünk ellátására készültünk, mindeközben pedig elindítottuk az engedélyeztetést, amire kistermelőként szükségünk volt” – emlékezik Zoltán.
„Megérkeztek hozzánk a hatóság munkatársai, és Zoli ismertette velük az elképzelésünket. Ekkor villámcsapásként hasított belém a felismerés, hogy én gumicukrot akarok készíteni. A mai napig sem tudom, hogy honnan jött az ötlet, hiszen sem a gumi-, sem a pillecukornak nem voltam addig fanatikus rajongója, de tudtam, hogy ehhez ragaszkodnunk kell” – idézi fel Judit. Mindez azonban alapjaiban változtatta meg a dolgokat. Ott helyben tájékoztatták őket, hogy ehhez nem elég kistermelőnek lenni, kisüzemi formára van szükség. Nem hátráltak, szeptemberre el is készültek mindennel, köszönhetően annak az örvendetes ténynek, hogy a megyei szakhatóság munkatársaitól kezdő vállalkozóként igen sok segítséget kaptak és messzemenőkig támogató hozzáállást tapasztaltak.
Kihívás a saját maguk számára felállított értékrendszernek való folyamatos megfelelés.
Már a legelején megállapodtak abban, hogy a legkiválóbb minőségre törekednek, semmiféle kompromisszumot nem engednek meg sem az alapanyag, sem a technológia területén.
Kezdő lépések
Az első idényben öt nagy hordó bodzaszörppel indultak el a balmazújvárosi piacon, ahol minden várakozást felülmúló sikere lett a terméknek, többek között azért is, mert egyedüli gyártóként kereskedtek kimérősen. Vásárlóik saját üvegekkel is érkezhettek, melyeket éppen úgy megtöltöttek szörppel, mint az előre bekészített csereüvegeket is.
„Jöttek a vásárlók újra meg újra, aztán az egyik azt kérdezte, hogy van-e mentaszörpünk. Mondtam, hogy jövő hétre lesz – idézi fel Zoltán. – Ahogy hazaértem, rögtön körülnéztem, mennyi menta van a kertben. Ami volt, feldolgoztuk. Ettől kezdve tudatosan telepítettük, mint ahogy később a citromfüvet és a levendulát is.”
Tudatosan keresték azokat a növényeket, melyek kevéssé ismertek, de hatékonyak, házi kerti feldolgozásuk pedig nem elterjedt. Három környékbeli ökogazdasággal és a Herbáriával együttműködve kiegészült a sor fenyőrüggyel és csipkebogyóval is, a gyömbér termesztésével pedig egyelőre még kísérleteznek a Hárs Udvarnál. Télen különösen nagy kereslete van a fenyőrügyből készültnek, amelyet kimondottan vásárlói kérésre alkottak meg.
Télen alapfelszerelés
„Először hezitáltam, mivel rossz ízélményem volt az addig kóstolt fenyőrügyszörpökkel. A túlfőzés vagy a kései szüretelés mellékhatása ugyanis a szörpön érezhető kérges, tobozos aroma. Mi azonban hideg eljárással dolgozunk, a fenyőrügy esetében extrém hosszan, fél évig is áztatjuk a rügyeket, mire végül egy rövid hőkezelést kapnak. Ennek köszönhetően maradéktalanul sikerült az aromát harmonikussá tenni! Jelenleg az egyik legkeresettebb szörpünk ez, melynek erősen nyákoldó hatásához főképp lucot, de kaukázusi és kolorádói jegenyefenyőt is feldolgozunk, az utóbbinak védjegye a citrusos íz” – mondta Judit.
A fogyasztó mint a termékfejlesztés része
A herbaszörpök mellett már a kezdetektől készültek a kekszek, illetve gyógynövényes csokoládék, gumicukor és pillecukor. A termékfejlesztésbe és -tesztelésbe Juditéknál eredendően be vannak kapcsolva a fogyasztók! A teraszon üldögélőktől itt nem csak udvariasságból érdeklődik meg, hogy ízlik az éppen kóstolt szörp vagy édesség: visszajelzések alapján finomítják a recepteket, a fűszerezést, s ma már a vásárlók maguk osztják meg termékjavaslataikat a gyártókkal. A Hárs Udvar tulajdonosai szerint ez is egy a sok dolog közül, ami miatt szeretik őket, és visszajárnak hozzájuk.
Értékesítés
Helyi termelői piacokon indultak, időközben azonban a régió nagyobb vásáraiba is becsatlakoztak. Hasonló pillére volt a vállalkozásnak kezdetben a csomagolásmentes boltok térhódítása, amelyek 2020 körül igen nagy számban jelentek meg szerte az országban, így Hajdúböszörményben is. „Nagyon sokat köszönhetünk Kovács Brigittának, aki a Csuporkát életre hívta. A szörpjeink bekerültek a kínálatukba, és mivel Brigi vállalkozása országosan is minta volt, ez ajánlólevél lett számunkra. Mindemellett rengeteget tanulhattunk tőle, ami nélkül ma nem itt tartanánk” – emelte ki Judit.
Nem csak a főkönyvi nyereség a lényeg
A bolt, ahol beszélgetünk, nem régen, 2024 márciusában nyílt meg. Alapterületre nem igazán nagy, a terasszal együtt azonban már korrekt méretű vendéglátó egység. Ha további bővítést feltételeznénk, akkor igencsak tévedünk, Judit és Zoltán szerint ez így, ahogy van, pontosan elégséges. „Mivel a profilunk igen szimpatikus kisgyermekes családok körében, és üzletünk zöldövezetben fekszik, egy apró rendezvényhelyszínnel, kisebb szabadtéri színházzal még szeretnénk bővíteni a teraszunkat, de ennyi. Szeretnénk személyes kapcsolatban maradni a vásárlóinkkal, és addig növekedni csupán, amíg mi magunk tudjuk kiszolgálni a gyártási igényeket. Most, ha kell, délelőtt árut gyártunk, délután árusítunk.
Négy kisgyermekünk vár otthon minket, és rájöttünk, hogy az idő is profit egy vállalkozásban, nem csak a főkönyvi nyereség. Mi tényleg kisüzem vagyunk, alapterületre és tőkeerő tekintetében is.
Az évek alatt azonban kidolgoztuk a nekünk ideális technológiát, így megfelelő gyártásirányítással az árukészlet gyorsan forog, a tőke nem áll sem az alapanyagban, sem a raktárkészletben. A mai világgazdasági környezetben bizonyos szempontból így is hazárdjáték vállalkozónak lenni. Mi óvatos és célzott fejlesztésekkel igyekszünk kimaxolni időt és teret, hogy a lehető legbiztonságosabban üzemelhessünk.”
Figyelmem megakad négy, cseresznyefából esztergált kis gombán az óra alatti polcon.
„Egy idős bácsitól vettük őket a Miskolci Régiségvásárban. Behoztam az üzletbe őket, mert folyamatosan emlékeztetnek bennünket arra, hogy bár abból élünk, de nem a vállalkozás a legfontosabb az életünkben, hanem a gyerekeink.”