Isten számunkra még elrejtett világa, és a mi látható életterünk különös módon fonódik össze a történelem folyamán. Teremtéstől a végítéletig, kezdettől a mulandó világ végéig mennyiféle módon találkozik Isten és az ember, az Örökkévaló és a mulandó.
Sorsfordító éjszaka volt. Senki se tudta, mi történik majd. A családok összegyűltek, és készültek az ismeretlenre. Negyedik napja dédelgették otthonaikban a bárányt, amit aznap este meg kellett ölniük, sütniük, enniük.
„A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele. Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.” (Példabeszédek 15,15–17)
„De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az Úr, megfeledkezett rólam az én Uram! Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén?
Nemrég többször is találkoztam a FB-közösségi oldalán egy bejegyzéssel az abortusz témájában. A fényképet, a hozzá tartozó írást és kommenteket nézegetve azon gondolkodtam…
Az idei év témája a gyülekezetünkben az egymás iránti felelősségünk, a közösség megélése lesz.
2020. január 12-én Szabadkán szolgáltam a helyi baptista gyülekezetben. Erre az alkalomra készültek a testvérek, kis kártyákon igeversekkel.
Kedves olvasók, szeretném, ha bepillantást nyernétek az életembe! Egy kis részletét mutatnám meg nektek, kicsi, de jelentőségteljes.
Szerelem, szeretet, házasság. Ha a fogalmakat összekeverjük, elvesszük az esélyét, hogy a dolgok jól működjenek. A szerelem a nő-férfi kapcsolat alapja, tartalma, a szeretet a kapcsolat módszere, a házasság pedig a szerelem kerete.
Házasságunk ápolása nagyon fontos, mivel több veszély fenyegeti azt. Sorozatunk mostani részében ezekre a veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet, hogy fel tudjuk ismerni azokat, és meg tudjuk előzni a bajt.
