Mivel október a reformáció hónapja, melynek egyik legfontosabb tanítása az egyedül Isten kegyelméből való megigazulás (sola gratia), először a „kegyelem” szavát vizsgáljuk meg.

Ahol magyar Újszövetségünkben a „kegyelem” szavát találjuk, ott nagy valószínűséggel a görög kharisz szó áll az eredetiben. Ahogyan sok más teológiailag fontossá vált kifejezés esetében, a kharisz esetében is egy nyelvtörténeti, sőt filozófiai fejlődésnek lehetünk tanúi. A régi görög mitológiában a Khariszok a kedvesség, báj megszemélyesített istennői voltak, Zeusz és Eurünomé leányai. A kharisz egyéb jelentései az Újszövetség előtti korszakokban: báj, öröm, kedvesség, jóindulat, jótett, hála, viszonzás. A tragédiaírók közül az athéni Szophoklész (Kr. e. 5. sz.) szerint „a jótettből mindig jótett születik”, itt is a kharisz szót használja.

Ez a kölcsönösség az ókori kultúrákban igen hangsúlyos volt.

Amiben az Újszövetség egyértelműen újat hozott, főleg Pál apostol szóhasználata révén, hogy ő Isten kegyelmére használja leginkább a kharisz szót, amely tőle származik, és nem az emberi érdemekre válaszul alakul ki, hanem teljesen szuverén és szeretetből fakadó. Ez egy egyértelmű elkülönülés a görög-római vallásosságra jellemző „adok, hogy adj” mentalitástól, hiszen ők azért áldoztak isteneik előtt, hogy különféle ügyeikhez segítséget kapjanak vagy egyéb jutalmakat csikarjanak ki tőlük.

Az Újszövetségben Pál apostol rend szerint a „kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól” formulával kezdi leveleit (2Korinthus 1,2 vö. Galata 1,2; Efezus 1,2; Filippi 1,2; Kolossé 1,2; 1Thesszalonika 1,1). Ez hangsúlyosan köti össze e két fogalmat, valójában Isten kegyelmének következménye a vele való békesség is: „Isten az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítva nekik bűneiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét.” (2Korinthus 5,19) Az ingyenkegyelem viszont nem jogosít fel a felelőtlen életvitelre: „úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten kegyelmét.” (2Korinthus 6,1)

Az Efezus 2,8 szerint „kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez, nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék”.

Ez a vers a reformáció rövid dogmatikai összefoglalása is lehetne, a sola gratia és a sola fide is szerepel benne: kegyelemből, hit által…

A teljességhez hozzátartozik, hogy az eleosz szó is rokon értelmű, a magyarban inkább irgalomnak, könyörületnek, részvétnek fordítják, illetve az oiktirmosz is előfordul könyörület, együttérzés, irgalom, részvét jelentéssel (Könyörülök, akin könyörülök… – Róma 9,15).

A kegyelem (kharisz) szava hangzik el a bibliai kijelentés legutolsó versében is: „Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal” (Jelenések 22,21), s ez a János által prófétált félelmetes apokaliptikus események elolvasása után különösen biztató számunkra.

Nemeshegyi-Horvát Anna

* Az írás 2025-ben megjelent az Észak-amerikai Magyar Baptista Szövetség havi lapjában, az Evangéliumi Hírnök című kiadványban.

Kiemelt kép: Görög nyelvű, díszített kézirat, unsplash.com

The post „Kegyelem nektek és békesség!” – χάρις ὑμῖν καὶ εἰρήνη appeared first on IgeIdők Magazin.